ÍRJUK EGYÜTT A JÖVŐT!

 

 

A Tiszta Lap Hódmezővásárhelyért Polgári Egyesület

Városépítő programja

 

 

 

 

 

 

2002. szeptember

 

 

Programunk fedezete

 

Erkölcsi fedezet

Mi, a Tiszta Lap Polgári Egyesület önkormányzati képviselőjelöltjei nemzeti és keresztény elkötelezettségű, rendezett családi életet élő, jó erkölcsű vásárhelyiek vagyunk, akik ezer szállal kötődünk szeretett városunkhoz. Döntő többségünk középkorú, tehát már van elég élettapasztalatunk. Viszont még elég fiatalok vagyunk ahhoz, hogy legyenek céljaink és elég erőnk azok megvalósításához. Anyagi biztonságban élünk, városunk szolgálatát nem a megélhetésért vállaljuk. Nyitottak vagyunk a másik ember iránt, a tőlünk eltérően gondolkodókat is meg tudjuk hallgatni, meg tudjuk érteni. Idegen tőlünk mások kirekesztése és megalázása, mindenkiben a jóakaratot feltételezzük és minden jóakaratú emberrel együtt tudunk és együtt akarunk működni. Szerintünk a város lakói, illetve a közélet szereplői nem oszthatók jókra és rosszakra. Minden embernek lehetnek hibái, de meggyőződésünk, hogy kölcsönös türelemmel és jó szándékkal életkori, nemi, világnézeti, vagy politikai hovatartozásra tekintet nélkül mindenki megtalálhatja a hangot mindenki mással. A világ és Vásárhely dolgairól vallott nézeteink hasonlóak, de mindegyikünk önálló személyiség, aki nem szorul mások gyámkodására, aki képes egyedül is dönteni.

 

Szakmai fedezet

A Tiszta Lap Polgári Egyesület jelöltjei magasan képzett, szakmájukban sikeres és elismert emberek. Sorainkban közgazdász, mérnök, kereskedő, iparos, más vállalkozó, jogász, orvos, kommunikációs és szervezetfejlesztő szakember egyaránt megtalálható. Több jelöltünk végez tudományos munkát, illetve tanít főiskolán, vagy egyetemen. Tizennégy jelöltünk közül többen is részt vettek a kommunista diktatúrát lebontó ellenzéki mozgalmakban. Három jelöltünk tagja volt az első szabadon választott Országgyűlésnek. Négy jelöltünk több cikluson keresztül végzett, illetve végez önkormányzati képviselői munkát. Mindezeknek köszönhetően kiterjedt hazai és nemzetközi szakmai kapcsolataink vannak, támogat bennünket egy jól képzett szakértői csoport, amely készen áll arra, hogy tudását és tapasztalatait velünk együttműködve a város érdekében hasznosítsa. Kapcsolatban állunk több olyan tekintélyes hazai, illetve külföldi (magyar és nem magyar) üzletemberrel és politikussal, akik eddig elkerülték városunkat, mert taszította őket a helyi közélet stílusa. A most megváltozó légkörben mindannyian örömmel fogják segíteni Vásárhely fejlődését.

 

Anyagi fedezet

Programunk minden egyes pontja mögé oda tudjuk állítani az elképzeléseink megvalósításához szükséges anyagi fedezetet. A részletes kimunkálást az új önkormányzati költségvetésben végezzük el. Minden elképzelésünk megalapozott, de inkább elhagyunk, vagy később valósítunk meg egy programot, mintsem még jobban eladósítsuk a várost. A szükséges anyagi forrásokat a következők szerint teremtjük elő. Megszüntetjük az önkormányzat luxuskiadásait, a reprezentációs kiadásokat pedig a feltétlenül szükséges szintre szorítjuk. Szervezeti ésszerűsítéssel létszámcsökkentés nélkül is fel tudunk szabadítani különböző összegeket. Egyes programok fedezetét a költségvetésen belüli átcsoportosítás biztosítja majd. A különböző központi (országgyűlési, kormányzati) programtámogatásokat is igénybe vesszük. Azokat azért fogjuk megkapni, mert nem adományokat, hanem jogos önkormányzati igények kielégítését kérjük, másrészt korrekt munkakapcsolatban állunk majd a mindenkori központi hatalommal. Fejlesztési elképzeléseink döntő hányadát Európai Úniós forrásokból fedezzük. Haladéktalanul megkezdjük a felkészülést arra a pillanatra (amely két év múlva következik be), amikor megnyílnak az Únió úgynevezett strukturális, illetve regionális alapjai. Megalapozott fejlesztési elképzeléseket és színvonalas pályázatokat nyújtunk be, így a forrásokat az Únió menetrendszerűen biztosítani fogja. A határokon átívelő euro-régiós együttműködés egyik fő célja, hogy olyan alapok is megnyíljanak számunkra, melyekre önállóan (városként) nem pályázhatnánk. Végül, de nem utolsó sorban hangsúlyt fektetünk a külföldi üzletemberekkel, jelentősebb cégekkel való jó kapcsolatokra. Kellő meggyőző erővel rendelkezünk ahhoz, hogy az üzleti élet szereplői Vásárhelyt megbízható befektetési terepnek tekintsék. Ezt segíti majd városkommunikációs programunk is.

 

Emberi erőforrás fedezet

A hatalmas tőkeerővel rendelkező világcégek, és valamennyi modern vállalat régen felismerte, hogy a gazdasági siker alapja az emberi erőforrás. Ennek lényege a reális, tehát nem földhözragadt, de nem is légvárszerű célok kitűzése, az ezekben való egyetértés, végül pedig az emberek közötti jó együttműködés a közös célok megvalósítása érdekében. A Tiszta Lap Polgári Egyesület jelöltjeiként tisztában vagyunk az emberi erőforrás jelentőségével, és az abban rejlő lehetőségeket saját szakmánkban ki is aknázzuk. Amikor tehát együttműködési szándékunkról és képességünkről beszélünk, azt nem csak azért tesszük, mert civakodás nélkül jobb élni és dolgozni. Hanem azért is, mert tudjuk, hogy városunk felemelkedésének ez a záloga. Programunk legfőbb fedezete tehát Vásárhely népe, a vásárhelyieknek az a képessége, hogy el tudják dönteni, mit akarnak és képesek is összefogni céljaik megvalósítása érdekében. A Városházán és a Városházán kívül egyaránt. Az elmúlt tizenkét önkormányzati esztendő nem erről szólt, és ezért sok vásárhelyi talán el sem tudja képzelni, hogy milyen csodát tehet a jó légkör, a jó együttműködés, a közös felelősségvállalás. Az új városvezetésnek mindebben elől kell járnia, minderre példát kell mutatnia. Nem fogunk majd másokra várni, hanem megválasztásunk pillanatától ebben a szellemben fogunk dolgozni Vásárhely felemelkedéséért.

 

 

I. Várospolitikai alapelvek, helyünk a hazában és a nagyvilágban

 

Demokratikus közéletet!

Hódmezővásárhely életében a 2002-es önkormányzati választásokkal új korszak veszi kezdetét. Városunk történetébe Rapcsák - korszakként vonul be az a fejlődést, de sok ellentmondást is hordozó időszak, melynek során közösen tanultuk és időnként szenvedtük meg demokráciánk és önkormányzatiságunk első tizenkét évét. „Tiszta lapot” nyitunk és kínálunk a város közéletében. Elvetjük a „győztes mindent visz” elvet, amely az elmúlt önkormányzati ciklusokat jellemezte. Valamennyi vásárhelyi lakos, illetve közügyek iránt érdeklődő polgár alapvető, közös érdekének tekintjük a helyi közélet sokszínűvé tételét. Tehetséges, feddhetetlen és tettre kész szakemberek bevonásával utánpótlást nevelünk ki a város és a nemzet hosszú távú szolgálatára.

Ennek érdekében

·        A választási eredményekkel arányos képviselet alakítunk ki a vezető testületekben.

·        A lakosság jelentős részét érintő legfontosabb kérdésekben rendszeresen élni fogunk a közvélemény kutatások, illetve a véleménynyilvánító népszavazás kiírásának lehetőségével.

·        Kiegyensúlyozottá és hitelessé tesszük az önkormányzati tájékoztatást (Lásd még a Hiteles tájékoztatást, hatékony várospropagandát c. részt!).

·        Képviselői munkánkat a kölcsönös megértés, az együttműködési készség fogja jellemezni, miáltal a közjó szolgálata, a közügyek vállalása elfogadható és vonzó tevékenységgé válik a lakosság számára.

Méltó helyet a hazában és a nagyvilágban!

Városunk hazai és külföldi testvérvárosi kapcsolatai kiterjedtek, de e kapcsolatok ápolása többnyire költséges protokolláris látogatásokban merül ki. Érthetetlen és számunkra elfogadhatatlan, hogy Vásárhelynek nincs testvérvárosa a Kárpát-medence magyar többségű területeiről. A meglévő együttműködéseket elsősorban a gazdaság és a kultúra területein fejlesztjük, egyben új kapcsolatok kialakítására is törekszünk.

Ennek érdekében

·        Erősítjük a kistérségi együttműködést Vásárhely, Mindszent, Mártély és Székkutas között.

·        Új alapokra helyezzük kapcsolatainkat Szegeddel, illetve a Megyei Önkormányzattal.

·        „Göncölszekér Eurorégió” kialakítását kezdeményezzük Vásárhely, Szeged, Arad, Temesvár és Zenta részvételével, így térségünknek jelentős beruházási támogatásokat szerzünk az Európai Únió strukturális alapjaiból.

·        Testvérvárosi kapcsolatokat létesítünk Erdély, Kárpátalja és a Felvidék magyar többségű városaival.

Erkölcsi megújulást, erős hitet!

A rendszerváltozásnak köszönhetően hazánkban megszűnt a vallásüldözés, megnyílt a szabad vallásgyakorlás és egyházalapítás lehetősége, történelmi egyházaink visszakaphatták egykor elvett intézményeik többségét, melyek immár eredeti funkciójuknak megfelelően, mindannyiunk javára működtethetnek. A városvezetés a múltban folyamatosan kinyilvánította valláserkölcsi alapállását. E megnyilatkozásai azonban olykor szólamok maradtak, mivel a hétköznapokban az önkormányzat nem egyszer gördített akadályt felekezeteink, egyházközségeink törekvései elé. Így azok több problémája megoldatlan maradt, különös tekintettel egyes ingatlanok visszaadására, működési feltételeik biztosítására, és általában a rendszeres párbeszédre és munkakapcsolatra. A hitélet támogatása, az egyházi kapcsolatok ápolása nem egyszerűen alkotmányos, emberjogi, vagy intézményi kérdés. A kommunista rendszer örökségeként hátra maradt társadalmi értékzavar fölszámolása elképzelhetetlen a teljes, nem kis részben az egyházak küldetésére és tevékenységére épülő erkölcsi, hitbéli megújulás nélkül. E lélek- és nemzetépítő munkát a közjót szolgáló önkormányzatnak nem egyszerűen eltűrnie, hanem minden rendelkezésére álló eszközzel segítenie kell.

Ennek érdekében

·        Önkormányzati Vallásügyi Bizottságot hívunk életre, amelynek kültagjait a felekezetek maguk delegálják.

·        Az aktuális kérdések megvitatására minden helyi felekezet, illetve egyházközség egyházi és világi vezetői, másfelől a Polgármester, a települési képviselők és a Polgármesteri Hivatal illetékesei részvételével évente Önkormányzati Vallásügyi Fórumot tartunk.

·        Az egyházi fenntartású oktatási intézmények diákjainak is biztosítjuk az étkezési támogatást.

·        Az Ógimnázium épületét visszaadjuk a Református Egyháznak, így a város szívében országos léptékkel mérve is kiemelkedő oktatási központ jöhet létre.

·        Az Önkormányzat vállalja a temetőkben fölhalmozódó hulladék elszállítását.

·        Tárgyalásokat kezdünk a Csongrád Megyei Önkormányzattal az Ótemplomi épületegyüttes szerves részét képező egykori magtár visszaadásáról.

·        A Zsinagóga teljes felújítása, hitéleti, illetve kulturális célú hasznosítása érdekében tárgyalásokat kezdünk valamennyi érdekelttel (hitközség, különböző zsidó szervezetek, műemlékvédelem, kulturális kormányzat).

Átlátható, ellenőrizhető pénzkezelést!

A rendszerváltozás óta eltelt időszak helyi pénzpolitikáját a nagyfokú központosítás és titkolózás jellemezte. A költségvetési, illetve zárszámadási rendeletek, időarányos beszámolók a törvényi határidőkre rendre elkészültek, de a város valós pénzügyi helyzetéről a képviselőtestület gyakran nem kapott teljes körű tájékoztatást. Ennek legfőbb oka az volt, hogy a demokratikus döntési és eljárási rend szűkítésével, közvetlen egyszemélyi irányítással a „politikai (jobb esetben szakma-politikai) megbízottak” irányításával folyt a pénzügyek kezelése és tervezése. Ebből következően csorbult a belső szabályozás és ellenőrzés tárgyszerűsége, illetve a gazdálkodás szakszerűsége. Sürgető feladat tehát a közpénzek elosztásának és felhasználásának átláthatóvá, mindenki által ellenőrizhetővé tétele.

Ennek érdekében

·        A Pénzügyi és Gazdasági Bizottság elnöki tisztét a mindenkori testületi kisebbség képviselője fogja betölteni.

·        A „kiszolgálói” helyett elsősorban „ellenőrzői” szereppel ruházzuk fel a Pénzügyi és Gazdasági Bizottságot.

·        A belső ellenőrzés rendszerét függetlenítjük a város mindenkori politikai vezetésétől.

·        Erősítjük a pénzkezelés törvényességi (jegyzői) ellenőrzését.

·        A számvitelt és általában a pénzkezelést számítógépes vezetői információs rendszer kialakításával felgyorsítjuk, és naprakésszé tesszük.

Politikamentes Polgármesteri Hivatalt!

A Polgármesteri Hivatal szervezeti felépítése alapvetően jó, elbocsátásokat, illetve jelentősebb átszervezést nem tervezünk. A helyi közigazgatás szakma, egyben a lakosságot szolgáló olyan küldetés, amely elfogulatlanul és hatékonyan csak akkor működhet, ha a politikától független. Az ügyfélszolgálatban, és általában a hivatali munkában nincs helye a pártpolitikának. A közfeladatot ellátó tisztviselők, illetve más hivatali alkalmazottak tevékenységének megítélése kizárólag szakértelmük és ügyszeretetük alapján történhet.

Ennek érdekében

·        Véget vetünk a Hivatalban többször megtapasztalt politikai tisztogatásoknak.

·        A törvényes működés, illetve a jegyzői szerepkör erősítése céljából szakmailag alkalmas aljegyzőt nevezünk ki.

·        Visszaállítjuk a Polgármesteri Hivatal Informatikai Irodáját.

·        Jelentős informatikai fejlesztést hajtunk végre, melynek eredményeképpen az adatbázisok hozzáférhetőbbé, az ügyintézés gyorsabbá és elektronikus úton is intézhetővé válik.

·        Ésszerűsítjük és gyorsítjuk az Okmányiroda működését.

·        Európai Integrációs Irodát állítunk fel, amely segíti vállalkozóink piacra jutását, és intézményeink európai normák szerinti működését. (Lásd még a Mezőgazdaság c. részt!)

·        Budapesti Olimpia, illetve magyarországi Labdarúgó Európa Bajnokság megrendezésének reményében (ha ezekről a kormányzat végleges döntéseket hoz) a kapcsolódó vásárhelyi kulturális és turisztikai programok előkészítésére helybeli vállalkozók bevonásával Eseti Olimpiai (EB) Bizottságot állítunk fel.

Megbízhatóan működő városi cégeket!

Az önkormányzat kizárólagos és/vagy többségi tulajdonában lévő cégek megalapítása alapvetően helyes várospolitikai elképzelés volt. Többségük (például a Hód - Menza Kht.) fejlődése töretlen és példamutató. Más cégekre azonban a szakszerűtlen és felelőtlen gazdálkodás gyanúja vetült, és olyan vállalkozások is vannak, amelyek mára „kiürültek”, tevékenységük felülvizsgálata elengedhetetlen. Az önkormányzati cégek vezetőinek kinevezése nem lehet a politikai megbízhatóság elismerésének eszköze. E cégek egymás közötti, illetve piaci kapcsolatait szintén átláthatóvá, ellenőrizhetővé kell tenni.

Ennek érdekében

·        Felülvizsgáljuk a város tulajdonában lévő cégek tevékenységét.

·        Összevonásokkal és új szolgáltatások bevezetésével ésszerűsítjük működésüket. (Lásd még a Tanya rehabilitáció c. részt!)

Hiteles tájékoztatást, hatékony várospropagandát!

A modern városvezetés nélkülözhetetlen eszköze a tárgyszerű, kiegyensúlyozott és hiteles tájékoztatás. Ennek hiányában a demokratikus jogállamot helyben sem lehet szolgálni, nem lehet otthonos várost építeni. Az elmúlt évtizedben a helyi, önkormányzati tájékoztatás egyre inkább a politika, illetve a képviselőtestületi többség önreklámozásának terepévé vált, a vásárhelyi médiapiac a központosítás és az összefonódás irányába mozdult el. Alkotmányos kötelességünk a szabad és sokoldalú tájékozódás jogának biztosítása. Vásárhely országos híre a mélyponton van, mely tény az ide irányuló tőkebefektetéseknek is akadálya. Városunk hagyományai és méltósága, de elemi gazdasági érdekeink is megkövetelik, hogy Vásárhely arculatát itthon és külföldön egyaránt kedvezővé, vonzóvá alakítsuk.

Ennek érdekében

·        Erkölcsileg és szakmailag egyaránt alkalmas vezetőket állítunk a Városi Televízió élére.

·        Az „ingyenes önkormányzati tájékoztató”-nak nevezett Kurírt kiegyensúlyozott, sokoldalúan tájékoztató városi lappá fejlesztjük.

·        Megvizsgáljuk önkormányzati rádió indításának lehetőségét.

·        Együttműködési megállapodásokat kötünk a közszolgálati Magyar Televízióval, Duna Televízióval, Magyar Rádióval, illetve határon túli magyar műsorszolgáltatókkal.

·        Pályázatot írunk ki hosszú távú városkommunikációs (PR, marketing) program megtervezésére és végrehajtására.

 

II. Kultúra, közművelődés, oktatás.

 

Nemzettudatában erős, városához hű, művelt polgárságot!

Noha Hódmezővásárhelyen évről-évre számos kulturális rendezvény valósul meg, tartósan hanyatlik városunk kulturális sokszínűsége, a kultúra különböző szintjei iránti igény. Megbomlott a Vásárhelyre oly jellemző, rendkívül erős kulturális hagyomány szövete (a paraszti világ letűnésétől a magas kultúra fogyatkozásáig), másrészt pedig oktatási rendszerünk hiányosságai is kiütköznek. Helyi azonosságtudatunk erősítéséhez nem elegendő a közoktatás fejlesztése, - ehhez ugyanúgy hozzátartozik (egyebek mellett) új, jól fizető munkahelyek létesítése is. (Lásd még a Jól fizető új munkahelyeket c. részt!) Városunk fejlődésének záloga a magabiztos, önazonosságában erős, művelt, a közélet, a nagyvilág és általában a kultúra iránt érdeklődő közösség.

Ennek érdekében

·        A fogyó gyermeklétszám ellenére egyetlen pedagógus álláshelyet sem szüntetünk meg, egyetlen iskolát sem zárunk be.

·        Újragondoljuk az iskola-összevonások kérdését.

·        A közoktatást nem a ráfordítások csökkentésével, hanem a képzés szervezeti és tartalmi megújításával ésszerűsítjük.

·        Ösztönözzük az egyetemeket és a főiskolákat vásárhelyi kihelyezett konzultációs központok létesítésére, elsősorban műszaki, informatikai, turisztikai, környezetvédelmi, idegen nyelvi és mentálhigiéné szakokkal.

·        Megvizsgáljuk az alföldi festőiskola és a mártélyi festőművészeti tábor hagyományain alapuló Alföldi Művészeti Akadémia megalapításának lehetőségét.

·        Fokozott támogatásban részesítjük a helyi közművelődés motorjának számító intézményeket (Petői Sándor Művelődési Központ, Németh László Városi Könyvtár).

·        Ösztönözzük a város középiskoláinak kultúra szervező munkáját.

·        A pedagógusok tudományos tevékenységének ösztönzésére díjat alapítunk.

·        Az Ógimnázium épületét visszaadjuk a Bethlen Gábor Református Gimnáziumnak.

·        Középtávon megépítjük az Alföldi Galériát.

·        Anyagilag is támogatjuk, hogy az iskolák pedagógiai programjaiban és kerettanterveiben jelentős hangsúlyt kapjon a honismeret, a helytörténet, az idegen nyelvek, az európai integrációs ismeretek, az egészségtan, illetve a számítástechnika oktatása.

·        Az immár hagyományos Szent György napi juhászverseny programkínálatát szélesítjük, időtartamát növeljük, hatókörét pedig nemzetközivé terjesztjük. Egyes részprogramjaiba a város különböző helyszíneit is bevonjuk.

·        Az Olvasókörök közművelődési tevékenységének támogatására pályázható pénzalapot létesítünk, amelyet évről évre a körök elnökeiből álló testület oszt fel.

·        Megvizsgáljuk a Kertmozi újbóli megnyitásának lehetőségét.

·        Támogatjuk, hogy a Mozaik terem otthont adjon különböző műfajok rétegprogramjainak.

 

III. Tájvédelem, idegenforgalom

 

Természeti értékeink fokozott védelmét!

Stratégiai jelentőségű célunk a turizmus fellendítése oly módon, hogy a vásárhelyiek által nagyon rossznak ítélt környezet- és tájvédelem fejlesztésével ne csak népszerűsítsük, de meg is óvjuk legfőbb értékünket, az Alföld páratlan természeti környezetébe ágyazott, kultúrájára, múltjára büszke városunkat. Nem véletlenül beszélünk kultúráról és tájvédelemről, „csupán” természetvédelem helyett. Természeti értékeink megóvása, a hazai átlagnál tisztább levegő és ivóvíz védelme döntően kulturális kérdés. A tájvédelem pedig - a környezetvédelmen túl - a természeti értékek megóvására irányuló iskolai oktatómunkát, a természet-, és kultúra-fejlesztő civil szervezetek önkormányzati támogatását is magába foglalja. A környezeti kultúra, az épített környezet minősége, utcáink, tereink tisztasága, a külterületek szeméttől való megtisztítása, a környezetet rongálók elleni hatékonyabb fellépés e körbe sorolható.

Ennek érdekében

·        Nem járulunk hozzá veszélyes hulladék-lerakóhely létesítéséhez!

·        A Belváros átmenő gépjármű forgalmát jelentősen csökkentjük (teherforgalom kitiltása, elkerülő utak biztosítása).

·        Levegőtisztasági mérőpontokat telepítünk a város forgalmas pontjain.

·        Megalapozzuk a gyógy-turizmus fejlesztését (a strandfürdő termálvízre alapozott fejlesztése, gyógyszálló építése, kakasszéki fejlesztés, szabadidős lehetőségek).

·        A kútvölgyi kastélyt környezet- és természetbarát fejlesztés céljára értékesítjük.

·        A Béke telep északi részén (Fürkehalmon) városvédő erdősávot (parkerdőt) telepítünk, amit pihenést, kikapcsolódást, testedzést szolgáló eszközökkel is fölszerelünk, egyúttal megvizsgáljuk csónakázó tó kialakításának lehetőségét.

·        A Kása erdőt folyamatosan karbantartjuk, abban erdei tornapályát létesítünk.

·        Tovább támogatjuk a mártélyi holtág, illetve üdülőövezet már megkezdett fejlesztési programjait (iszapkotrás, környezetvédelmi oktató centrum, csatornázás stb…)

·        A Bodzási utat rendbe tesszük, Körtvélyes környékén megvizsgáljuk újabb tiszai árterek mezőgazdasági, illetve szabadidős célú hasznosításának lehetőségét.

·        Az alapfokú oktatási intézményekben ösztönözzük az erdei iskolai oktatás bevezetését.

·        Igyekszünk fölszámolni a város különböző bűzforrásait.

·        Szigorú rendelet megalkotásával is fellépünk a közcélú eszközök rongálóival szemben.

·        Megtízszerezzük a közterületen lévő szemétgyűjtők számát.

·        Önkormányzati Útalapot létesítünk, amelyből középtávon valamennyi útburkolati hibát kijavítunk, illetve valamennyi utcában megoldjuk a csapadékvíz elvezetését.

·        Pénzalapot létesítünk, amelyből a lakosság számára dömpingáron biztosítunk virágpalántát és facsemetét. A lebonyolításban együttműködünk az Olvasókörök kertbarát csoportjaival.

·        Évente legfeljebb száz, forgalmasabb utcában álló ház tulajdonosainak házanként 150.000 Ft. vissza nem térítendő támogatást nyújtunk, ha ők önkormányzati szakértői közreműködés mellett vállalják a vásárhelyi építészeti hagyományokhoz hű homlokzatok visszaépítését.

·        Pénzalapot hozunk létre, amelyből kamatmentes kölcsönt nyújtunk a helyi építészeti hagyományoknak megfelelően kialakított előkertek, bejárók, parkolók építéséhez.

·        Tanya rehabilitációs program

·        Külső vállalkozóval közösen céget alapítunk, amely négy év alatt 50 elhanyagolt, vagy elhagyott tanyát vásárol föl, melyeket komfortosít, és idegenforgalmi céllal hasznosít.

·        Tanyagondnoki hálózatot szervezünk, mely szorosan együttműködik a mezőőri szolgálattal és a megszervezni javasolt tanyasi lovas rendőrséggel.

·        Szaktanácsadással ösztönözzük Vásárhely környékén lovas túra útvonalak kijelölését, a tanya programhoz illeszkedő lovas turizmus fellendítését.

·        Tárgyalásokat kezdünk az illetékes szervekkel az évek óta sikeresen működő bács-kiskun megyei és mórahalmi külterületi közbiztonsági program átvételéről.

·        Kamatmentes hitellel támogatjuk a megújuló energiaforrások hasznosítását (szél és napenergia).

·        Mivel a XXI. században alapvető emberi jog a villamos áramhoz jutás, elősegítjük, hogy minden tanyában legyen villanyáram.

·        Középtávon a legfontosabb tanyai düllőket szilárd burkolattal látjuk el.

·        Panel program

A város lakóinak közel ötöde él a lakásállomány jelentős részét adó panelházakban. A panellakások (amint ezt a másutt már sikeresen végrehajtott felújítási és átalakítási programok bizonyítják) egészséges, kényelmes és megfizethető rezsiköltséggel működő lakásokká alakíthatók. Az átalakítás jelentős költségei ellenére is megtakarítást hoz, mivel annak eredményeként hosszú ideig értékes lakásállomány jön létre.

·        Fölállítjuk a szakemberekből álló Önkormányzati Panel Bizottságot, amely a lakókkal együttműködve javaslatot tesz az adott házra legcélszerűbb felújításra, felkutatja az alkalmas kivitelezőket és elkészíti a források előteremtéséhez szükséges pályázatokat. (E programunkra jelentős központi források várhatók.)

·        A tízszintes házak lakóira elviselhetetlen terhet ró a liftek működtetése, az esedékes felújításokra gyakorlatilag nem lehet forrásokat szerezni. E házakban részben a liftek, részben a zsúfoltság miatt állandóak a súrlódások. Városképünktől is idegenek ezek a magas házak. Ezért a panelprogramon belül a sok helyen már sikeresen végrehajtott visszabontást javasoljuk. Az annak nyomán kialakuló négyszintes + tetőteres épületek jobban illeszkednek a városképbe, alacsonyabb rezsiköltségük miatt pedig a bennük lévő lakások is közkedveltté válhatnak. A visszabontás melléktermékeként kapott elemekből olcsó földszintes lakásokat építünk, melyeket szociális céllal hasznosítunk.

·        A fűtés költsége, (különösen, ha figyelembe vesszük a 2003-ban várható energiaár emeléseket) sok panelban élő számára már alig megfizethető, viszont már több példa bizonyítja másutt, hogy egyedi fűtésmegoldással e költségek jelentősen csökkenthetők (pl. ha csak egy szobában fűtenek). Ezért a Panelbizottság – ahol ez célszerű – javaslatokat dolgoz ki az egyedi fűtésmegoldásokra, közreműködik a beruházáshoz szükséges források felkutatásában, a minél takarékosabb megoldások érdekében pedig folyamatosan egyeztet a központi fűtés szolgáltatóival.

·        Lakáspolitika

Az önkormányzatnak a tehetős nyugdíjasokon kívül a kevésbé tehetős fiatalokat is segítenie kell lakáshoz jutásukban. Lakáspolitikánk főbb elemei az alábbiak.

·        A nyugdíjas lakópark mintájára területeket jelölünk ki, ahol megfizethető árú telkek alakíthatók ki családi és társasházak építésére. (A panelből kiköltözők házai is oda épülhetnek.)

·        Az önkormányzat részt vesz a kormány bérlakás építési programjában. Szociális bérlakások mellett épüljenek bérlakások azok számára is, akik nem tudnak, vagy nem akarnak saját tulajdonú lakást építeni.

·        Szorosabb együttműködést alakítunk olyan befektetőkkel, akik piaci alapon építenek bérlakásokat.

 

IV. Iparfejlesztés, közlekedés, informatika

 

Jól fizető új munkahelyeket!

A szocialista nagyipar és mezőgazdaság romjain szerveződött helyi ipari és mezőgazdasági társaságok nem képesek a munkavállalók számára bérversenyt teremteni, a rosszul jövedelmező vállalkozások nem tudnak magasabb béreket fizetni alkalmazottaiknak. Az elmúlt tizenkét évben jelentősebb befektetéssel járó, számos új munkahelyet létesítő termelő beruházás városunkban nem valósult meg. Bizonyára e tény az elmúlt korszak legnagyobb adóssága. Biztos megélhetést nyújtó új munkahelyek sokaságára van szükség! Kiemelt önkormányzati feladat tehát magas technológiai színvonalú, környezetbarát, ipari termelő, illetve mezőgazdasági termékfeldolgozó beruházások ide településének ösztönzése. Jól fizető új munkahelyek létesülése nélkül a jelenlegi városi bérszínvonal stagnálni fog, jól képzett szakmunkásaink és műszaki értelmiségünk tömeges elvándorlása várható. Az e folyamatot megállító, sőt megfordító beruházás ösztönzés az új önkormányzati ciklus legfontosabb feladata!

Ennek érdekében

·        Felkutatjuk a magas technológiai színvonalú („high-tech”) ipari beruházások lehetőségeit, ösztönözzük azok megvalósulását.

·        Belföldre és külföldre irányuló városkommunikációs (PR, marketing) programmal is segítjük a város hagyományainak és adottságainak, valamint a rendelkezésre álló szabad munkaerő képzettségének és létszámának megfelelő ipar ide települését, erre évente legalább 50 millió forintot fordítunk. (Lásd még a Hiteles tájékoztatást, hatékony várospropagandát c. részt!)

·        2008-ig megépítjük a 47. számú főközlekedési út várost elkerülő szakaszát.

·        2008-ig megkezdjük a 45. számú főközlekedési út várost elkerülő szakaszának építését. A két elkerülő út összekapcsolásával városi körgyűrű kialakítására nyílik lehetőség.

·        A létesülő beruházásokat lehetőség szerint az Ipari Parkba telepítjük.

·        Vállalkozók és Önkormányzat

Vállalkozóink a helyi gazdaság meghatározó szereplői, gazdasági hatékonyságuk az egész város érdeke, szakvéleményük, javaslataik az egész önkormányzat hasznára válhatnak.

·        A helyi székhelyű vállalkozásokat évi 1 millió forint bruttó árbevételéig mentesítjük az iparűzési adó kötelezettség alól.

·        Életre hívjuk az Önkormányzati Vállalkozói Fórumot, amely figyelemmel kíséri a befizetett iparűzési adó felhasználását, a törvények keretein belül érdekérvényesítő tevékenységet folytat, javaslataival segíti az önkormányzati döntések meghozatalát, és tagjain keresztül részt vesz az önkormányzati bizottságok munkájában.

·        Munkavállalók és Önkormányzat

A város lakosságának meghatározó többsége munkavállalóként keresi kenyerét. Ők adják a választópolgárok derékhadát, a képviselőtestület összetétele az ő szavazataik nyomán alakul ki. Bár a képviselőtestület általában is az ő érdekeiket jeleníti meg, alkalmanként szükség lehet arra, hogy az önkormányzat lehetőségeihez mérten további segítséget nyújtson a munkavállalók és a munkaadók közötti vitás kérdések rendezésében. Annál is inkább, mert ilyenkor az alkalmazottak általában kiszolgáltatottak. Az önkormányzat nem szakszervezet, de a tőle elvárható segítséget megadhatja a munkavállalóknak.

·        Ennek érdekében jól képzett ügyvédet bízunk meg, aki szükség és igény esetén jogsegélyt nyújt bármely munkavállalónak a munkaadóval folytatott jogvitában.

·        Informatikai program

A vásárhelyi informatikai rendszer részben kiépült, de a sokat hangoztatott „intelligens város” még csak vágyálom! A kábelrendszert üzemeltető társaság tulajdona az a digitális térkép, amely egyebek mellett a közszolgáltatások nyilvántartására is megoldást kínálna. Egyeztetés hiányában e térképet a városi szolgáltató társaságok nem is használják. A kábelrendszer az egyik szolgáltatóval együttműködve Internet szolgáltatást is nyújt, más értékelhető információ azonban az optikai kábelen nem áramlik. Így nagyobb gazdasági társaságok nem is csatlakoztak a meglévő kábelrendszerre. A kormányzat által támogatott lakossági Internet használat a telefonvonalakon keresztüli hozzáférésre vonatkozik. A jelenlegi vásárhelyi kábelrendszer ezekkel a telefonos árakkal nem tud versenyezni, ezért az optikai hálózat fejlesztése ma időszerűtlen. Informatikai programunk középpontjában a lakosság felkészítése és az információs társadalom eszméjének tudatos vállalása áll.

·        Információs pontokat alakítunk ki. Ezek jól felszerelt irodák, ahol lehetőség nyílik a lakosság oktatására, illetve az elektronikus úton történő ügyintézésre. (Utóbbi feltétele a Polgármesteri Hivatal informatikai fejlesztése.) Az Információs pontok személyzete olyan fiatalokból áll majd, akik munkájukkal kortársaikat is ösztönzik tudják az informatikai eszközök használatára.

·        A tehetséges fiatalok számítástechnikai felkészültsége különböző internetes munkák elvégzésére is lehetőséget nyújt (honlapok készítése, gépjármű eredetiség vizsgálat stb.) A polgárok bevonása érdekében elektronikus lapot indítunk, amely a városi lappá fejlesztendő Kurír-ral együttműködve közérdekű információkkal, hírekkel látja el a lakosságot.

·        A meglévő optikai kábel rendszer kedvezőbb kihasználása egyéb nem informatikai szolgáltatásokat is lehetővé tesz, pl. kamerás térfigyelő közbiztonsági rendszer, tanya rehabilitációs programhoz kapcsolódó jelzőrendszer stb.

 

V. Mezőgazdaság

 

Megújuló, létbiztonságot nyújtó mezőgazdaságot!

Vásárhely mezőgazdasági művelési területe 48.322 ha. (35.323 ha szántó, 159 ha kert, 224 ha gyümölcsös, 99 ha szöllő, 4.459 ha gyep, 2.050 ha erdő, 111 ha nádas, 5 ha halastó, 5.892 ha művelésből kivont terület.) E számok is mutatják, hogy az ország egyik legnagyobb megművelt területtel rendelkező városa vagyunk. Állattenyésztésünk országos viszonylatban is jelentős. (Szarvasmarha több mint 12.000 db, ebből: tehén közel 7.000 db. Sertés több mint 33.000 db, ebből: koca több mint 5.000 db. Birka közel 3.500 db, ebből: anyajuh 2.500 db. Ló 300 db. Fejlődik a kecsketenyésztés, ebből az állatból 133 db van. Sok a baromfi is, több mint 250.000 db) A szocialista iparral párhuzamosan összeomló mezőgazdasági nagyüzemek romjain több kisebb-nagyobb mezőgazdasági cég alakult, és megjelentek városunkban a családi gazdaságok. A Tangazdaságot sikerült tartós állami tulajdonban tartani. A rossz jövedelmezőség az egykor virágzó magyar mezőgazdaság nagy részét az összeomlás határára sodorta. Különösen sorskérdés ez Vásárhelyen, amelynek kiterjedt külterületein és kiskertjeiben több ezer család foglalkozik növénytermesztéssel és állattenyésztéssel. Számításaink szerint a mostani helyzet, illetve a közeli jövőben bekövetkező Európai Úniós csatlakozás mintegy tizenötezer vásárhelyi polgár megélhetését érintheti igen hátrányosan, mivel számukra jelenleg az egyetlen fő, illetve jövedelemkiegészítő tevékenységet a mezőgazdaságban végzett munka jelenti. Növeli e veszélyt, hogy a jól szervezett, nagy érdekérvényesítő képességgel rendelkező francia, német, osztrák és dán gazdák a magyar mezőgazdasági termelés minél erősebb visszaszorítására törekszenek. Önkormányzatunk nagy mulasztása volt az elmúlt évtizedben, hogy keveset tett a vásárhelyi gazdák felkészítése, piacra jutásuk segítése érdekében. Őszintén meg kell mondanunk, ha a legközelebbi jövőben nem sikerül termelési szerkezetet váltaniuk, eladásra termelő gazdáink zöme egyszerűen tönkremegy, és segélyekre fog szorulni. Ugyanis a csatlakozást követően tíz éven át a magyar termelők csak negyedannyi támogatást kapnak ugyanazon termékeik után, mint más úniós országok gazdái. Például egy tonna búza megtermeléséhez az egyébként is jobb helyzetben lévő uniós termelők négyszer annyi támogatást kapnak majd, mint a mi termelőink, akik így drágábban fognak termelni és emiatt árujuk eladhatatlan lesz. Másfelől az is tény, hogy a kisgazdaságokban előállított termékek jelentős része ma még nem felel meg az úniós piaci követelményeknek. (Például a tej esetében.) Az alultámogatott, minőségileg sem megfelelő árút termelő gazdaságok összeomlása termőföldünk (a magyar haza!) tömeges kiárusításához vezethet. Annál is inkább, mivel a jelenlegi terek szerint a csatlakozást követő hét év múlva a földpiac teljesen megnyílik. Valós veszély tehát, hogy már középtávon francia, német, osztrák, vagy dán földbirtokosok uralják a vásárhelyi határt, ahol az egykori vásárhelyi gazda már csak bérmunkás lehet. Óriási felelőssége van önkormányzatunknak abban, hogy elkerüljük e veszélyt! Egyetlen megoldás, ha olyan mezőgazdasági termékeket állítunk elő, amelyeket az Unió jobban támogat, vagy pedig korlátozás nélkül beenged. A támogatott termékek esetében nehézség, hogy a legtöbb magyar parasztember számára érthetetlen az Únióban alkalmazott támogatási pályázati rendszer.  (Ma egy-egy ilyen pályázat elkészítéséért a pályázott összeg 10 %-át szokták a tanácsadók elkérni!) Másik probléma, hogy a csatlakozás után 1 millió hektár földterületet ki kell vonnunk a szántóföldi művelésből. E kötelezettséget akár hasznunkra is fordíthatjuk, ha erdősítünk, ha kiaknázzuk a legeltetésben, a vadgazdálkodásban és az Únió által is támogatott őshonos fajták tenyésztésében rejlő lehetőségeket. Bármily meglepő, de például a rideg tartású mangalica és a gyöngytyúk tenyésztése a Únió támogatott mezőgazdasági programjai közé tartozik. Mivel a város környékén nem is oly rég még kiterjedt tórendszer volt, új halastavak létesítése is megfelelne hagyományainknak, sőt az édesvízi halak korlátlan mennyiségben szállíthatók az EU-ba. Minden fentebb jelzett veszély ellenére a természeti környezetbe illeszkedő, környezetbarát termelést folytató és a családi gazdaságok, illetve nagyüzemek egymást kiegészítő munkájára épülő mezőgazdaságban nagy lehetőségek rejlenek. Ennek kifejlesztését és piacra jutását az önkormányzat számos módon elősegítheti.

Ennek érdekében

·        A Európai Integrációs Irodán belül Mezőgazdasági Csoportot állítunk fel. (Lásd még a Politikamentes Polgármesteri Hivatal részt!)

·        A Mezőgazdasági Csoport a Hivatal informatikai rendszerére támaszkodva folyamatosan segíti a termelők piacra jutását, tájékoztatja az érdeklődőket az aktuális keresletről és árakról, pályázati és hitel lehetőségekről, díjmentesen elkészíti számukra a pályázatokat és hitelkérelmeket, gyűjti és terjeszti a termékszerkezet váltást elősegítő szakmai anyagokat.

·        A Mezőgazdasági Csoport – a Földhivatallal együttműködve - folyamatosan figyeli a városkörnyéki termőföld forgalmat és szükség esetén, illetve törvényes eszközökkel igyekszik megakadályozni a termőföldek kiárusítását.

·        Az önkormányzat Mezőgazdasági Bizottságát szakmailag megerősítjük.

·        Önkormányzati Mezőgazdasági Modernizációs Alapot hozunk létre, amely öt éves futamidőre kamatmentes hitelt nyújt a kívánatos termékszerkezet váltást (halastó kialakítását, haltermelést, őshonos fajták tenyésztését, vadgazdálkodást) megkezdő mezőgazdasági kisvállalkozások részére.

·        Erdőtelepítésre, ártér-hasznosításra és tanya rehabilitációra irányuló elképzeléseinket lásd a Tájvédelem és idegenforgalom c. részben!

 

VI. Népjólét, egészségügy

 

Egészségesebb életet, létbiztonságot a szűkölködőknek is!

Városunkban ma még általános a szegénység. Ehhez hozzájárulnak öröklött hátrányaink, földrajzi elhelyezkedésünk, az autópálya kiépítésének elmaradása, elsősorban pedig a jól fizető munkahelyeket teremtő beruházások hiánya. A lakosság általános elhanyagoltságát jól mutatja, hogy a város kénytelen volt olyan gondozási, ellátási formákat is bevezetni, mint például a hajléktalan ellátás, az anya-gyermek elhelyezés biztosítása. Egy felmérés szerint közel 6.000 (!) tizennégy évesnél fiatalabb gyermek veszélyeztetett helyzetű, ráadásul többségük nem betegség, vagy a szülő hanyagsága, hanem – az egyébként dolgozó! - szülők rossz anyagi helyzete miatt! Tehát hiába dolgoznak az eltartók, bérük nem elegendő családjuk kielégítő eltartására. Az önkormányzat kétségtelenül magas szociális kiadásai ellenére további könnyítéseket kell bevezetnünk a rászorulók támogatására. Az egészségügy általános válsága városunkat sem kerülte el. A megfelelő műszerezettséggel rendelkező Erzsébet Kórház gazdálkodási nehézségei, a lakosság egyre növekvő (és jogos!) elvárásai miatt sokan elégedetlenek az egészségügyi ellátás színvonalával. Részben sikerült kiépíteni a kórházi kezelést már nem, de további állandó vagy időszakos ápolást igénylő betegeink otthoni gondozásának rendszerét. Bár tény, hogy a gyakran siralmas otthoni körülmények sokszor szinte lehetetlenné teszik a házi betegápolást. Az elmúlt tizenkét évben az alapellátás teljesen kikerült az önkormányzat látóköréből. A háziorvosi rendelők felszerelésének biztosítására irányuló törvényi kötelezettségét az önkormányzat nem teljesítette. Az épületek jelentős része elhasznált, a kiszolgáló helyiségek (WC-k, várótermek) néhol balkáni állapotokat mutatnak. A város részéről semmilyen elképzelés sem fogalmazódott meg az alapellátás teljes magánosítására. A Központi Rendelő épülete alkalmatlan a XXI. században elvárható szakellátási színvonal biztosítására. A városi ügyelet pedig egyenesen XIX. századi viszonyok közepette működik. A szociális és az egészségügyi helyzet legdrámaibb mutatója a város lakosságának elmúlt évtizedben bekövetkezett jelentős fogyása. Az elmúlt tíz, tizenkét esztendőben a születések száma több mint a felére esett vissza, miközben tovább nőtt a halandóság, sokan pedig elvándoroltak, másutt keresték boldogulásukat. (Egy ma születő vásárhelyi fiúgyermek annyi életévre számíthat, mint egy olyan fiú, aki a múlt század harmincas éveiben született!) Beláthatatlan következményei lesznek, ha ezt a folyamatot nem tudjuk megállítani, illetve megfordítani! A létbiztonság, a hosszú és egészséges élet állampolgári jog, mindannyiunk közös felelőssége, hogy e jog érvényesüljön.

Ennek érdekében

·        Átfogó, valamennyi korcsoportra kiterjedő, hosszú távú önkormányzati egészségfejlesztő programot indítunk.

·        Az Erzsébet Kórházat önkormányzati tulajdonban tartjuk.

·        A Központi Rendelőintézet helyett új orvosi rendelőt építünk. (Így a Belváros épített környezete is megújul.)

·        Az alapellátást négy éven belül teljes mértékben magánosítjuk.

·        Új városi ügyeleti rendszert alakítunk ki, és azt a mentőszolgálattal egyesítjük.

·        Fejlesztjük az otthoni ápolást és krízis helyzeteket kezelő szolgálatokat.

·        Megkönnyítjük a méltányossági alapú közgyógyellátási igazolványhoz való hozzájutást.

·        Új szociális gondoskodási formákat vezetünk be, például rászoruló gyermekenként a jelenlegi támogatási formákon kívül iskolakezdéskor 10.000 forint  összegű tanszervásárlási támogatást nyújtunk a családoknak.

·        A városban működő karitatív szervezetek munkáját (az egyházi segítő szolgálatokat is beleértve) infrastruktúrával és meghatározott pénzösszeggel támogatjuk.

·        Anyagilag is ösztönözzük a pedagógusok mentálhigiénés, illetve egészségfejlesztő képzési programokban való részvételét.

 

VII. Ifjúság, sport

 

Vonzó jövőképet gyermekeinknek!

Felméréseink szerint városunk ifjúsága elégedetlen a helyben elérhető szabadidős és kulturális tevékenységek színvonalával, azok elérhetőségével. A lelki és testi fejlődést szolgáló sportegyesületek, tömegsportot szervező aktivisták az ellehetetlenülés szélére sodródtak, a sokaknak teret biztosító városi intézmények (Stadion, Ifjúsági park) lepusztultak, fejlesztésükre még kilátás sincs. Kulcskérdés a szemléletváltás! A gyermeknevelés legfontosabb terepe nem az iskola, hanem a család! Hitet teszünk a sport támogatása mellett, amely az ifjúság erkölcsi és testi nevelésének igen hatékony módja. Ezért megerősítjük a jól működő, fiatalok százait befogadó utánpótlás szakosztályokat (gyermek labdarúgás, Kosársuli SE). A sportolásra alkalmas területek felújítása, karban tartása is sürgető föladat. Az ifjúság nevelésében a különböző egészségkárosító magatartásformák ellen fellépő szervezeteknek, a kallódó gyermekek szabadidős tevékenységét segítő civil összefogásnak is nagy jelentősége van. Ilyenek például a Belvárosban, a Károlyi Házban szerveződött ifjúsági, klubszerűen működő kezdeményezések. Jövőnk alapja a lelkében és testében egészséges, erkölcseiben ép ifjúság, amely számára esélyt kínálunk, hogy felnőtt korában lelki, fizikai és anyagi értelemben jobban boldogulhasson, mint szüleik, nagyszüleik nemzedéke.

Ennek érdekében

·        Felújítjuk a Városi Strandfürdőt.

·        Az eredeti Makovecz - féle tervek szerint 2004-ig megépítjük a fedett uszodát, anélkül, hogy a jelenlegi mellé további adósságterhet rónánk a lakosságra. A szükséges források felhalmozásáig - átmeneti megoldásként – új, tízpályás medencét építünk, amit télen sátortetővel fedünk be.

·        Az Ifjúsági park sportpályáit felújítjuk, nem engedjük a Városi Stadion területének további csökkentését!

·        Az önkormányzati ciklus végéig négy műfüves, kézilabda pálya méretű labdarúgó játékteret építünk.

·        Az elmúlt években épült általános iskolai tornatermeket hétvégéken is elérhetővé tesszük a diákok számára.

·        Pályázatot hirdetünk önszerveződő diákközösségek támogatására.

·        Ifjúsági Mentálhigiénés Központot nyitunk.

·        2010-ig új Sportcsarnokot építünk, melyet Balogh Imréről tervezünk elnevezni.

·        Környezetbaráttá, biztonságossá (nem fém!) alakítjuk a játszótereket, azokat bekerítjük.

·        A kertvárosi szánkódomb mellett székelyföldi faragott játékeszközöket helyezünk el.

 

 

Tiszta Lap Hódmezővásárhelyért Polgári Egyesület