ÍRJUK EGYÜTT A
JÖVŐT!
A Tiszta Lap
Hódmezővásárhelyért Polgári Egyesület
2002. szeptember
Erkölcsi
fedezet
Mi, a
Tiszta Lap Polgári Egyesület önkormányzati képviselőjelöltjei nemzeti és
keresztény elkötelezettségű, rendezett családi életet élő, jó erkölcsű
vásárhelyiek vagyunk, akik ezer szállal kötődünk szeretett városunkhoz. Döntő
többségünk középkorú, tehát már van elég élettapasztalatunk. Viszont még elég
fiatalok vagyunk ahhoz, hogy legyenek céljaink és elég erőnk azok
megvalósításához. Anyagi biztonságban élünk, városunk szolgálatát nem a
megélhetésért vállaljuk. Nyitottak vagyunk a másik ember iránt, a tőlünk
eltérően gondolkodókat is meg tudjuk hallgatni, meg tudjuk érteni. Idegen
tőlünk mások kirekesztése és megalázása, mindenkiben a jóakaratot feltételezzük
és minden jóakaratú emberrel együtt tudunk és együtt akarunk működni.
Szerintünk a város lakói, illetve a közélet szereplői nem oszthatók jókra és
rosszakra. Minden embernek lehetnek hibái, de meggyőződésünk, hogy kölcsönös
türelemmel és jó szándékkal életkori, nemi, világnézeti, vagy politikai
hovatartozásra tekintet nélkül mindenki megtalálhatja a hangot mindenki mással.
A világ és Vásárhely dolgairól vallott nézeteink hasonlóak, de mindegyikünk
önálló személyiség, aki nem szorul mások gyámkodására, aki képes egyedül is
dönteni.
Szakmai
fedezet
A Tiszta Lap Polgári Egyesület
jelöltjei magasan képzett, szakmájukban sikeres és elismert emberek. Sorainkban
közgazdász, mérnök, kereskedő, iparos, más vállalkozó, jogász, orvos,
kommunikációs és szervezetfejlesztő szakember egyaránt megtalálható. Több
jelöltünk végez tudományos munkát, illetve tanít főiskolán, vagy egyetemen.
Tizennégy jelöltünk közül többen is részt vettek a kommunista diktatúrát lebontó
ellenzéki mozgalmakban. Három jelöltünk tagja volt az első szabadon választott
Országgyűlésnek. Négy jelöltünk több cikluson keresztül végzett, illetve végez
önkormányzati képviselői munkát. Mindezeknek köszönhetően kiterjedt hazai és
nemzetközi szakmai kapcsolataink vannak, támogat bennünket egy jól képzett
szakértői csoport, amely készen áll arra, hogy tudását és tapasztalatait velünk
együttműködve a város érdekében hasznosítsa. Kapcsolatban állunk több olyan
tekintélyes hazai, illetve külföldi (magyar és nem magyar) üzletemberrel és
politikussal, akik eddig elkerülték városunkat, mert taszította őket a helyi
közélet stílusa. A most megváltozó légkörben mindannyian örömmel fogják
segíteni Vásárhely fejlődését.
Anyagi fedezet
Programunk minden egyes pontja
mögé oda tudjuk állítani az elképzeléseink megvalósításához szükséges anyagi
fedezetet. A részletes kimunkálást az új önkormányzati költségvetésben végezzük
el. Minden elképzelésünk megalapozott, de inkább elhagyunk, vagy később
valósítunk meg egy programot, mintsem még jobban eladósítsuk a várost. A
szükséges anyagi forrásokat a következők szerint teremtjük elő. Megszüntetjük
az önkormányzat luxuskiadásait, a reprezentációs kiadásokat pedig a feltétlenül
szükséges szintre szorítjuk. Szervezeti ésszerűsítéssel létszámcsökkentés
nélkül is fel tudunk szabadítani különböző összegeket. Egyes programok
fedezetét a költségvetésen belüli átcsoportosítás biztosítja majd. A különböző
központi (országgyűlési, kormányzati) programtámogatásokat is igénybe vesszük.
Azokat azért fogjuk megkapni, mert nem adományokat, hanem jogos önkormányzati
igények kielégítését kérjük, másrészt korrekt munkakapcsolatban állunk majd a
mindenkori központi hatalommal. Fejlesztési elképzeléseink döntő hányadát
Európai Úniós forrásokból fedezzük. Haladéktalanul megkezdjük a felkészülést
arra a pillanatra (amely két év múlva következik be), amikor megnyílnak az Únió
úgynevezett strukturális, illetve regionális alapjai. Megalapozott fejlesztési
elképzeléseket és színvonalas pályázatokat nyújtunk be, így a forrásokat az
Únió menetrendszerűen biztosítani fogja. A határokon átívelő euro-régiós
együttműködés egyik fő célja, hogy olyan alapok is megnyíljanak számunkra,
melyekre önállóan (városként) nem pályázhatnánk. Végül, de nem utolsó sorban
hangsúlyt fektetünk a külföldi üzletemberekkel, jelentősebb cégekkel való jó
kapcsolatokra. Kellő meggyőző erővel rendelkezünk ahhoz, hogy az üzleti élet
szereplői Vásárhelyt megbízható befektetési terepnek tekintsék. Ezt segíti majd
városkommunikációs programunk is.
Emberi erőforrás fedezet
A hatalmas tőkeerővel rendelkező
világcégek, és valamennyi modern vállalat régen felismerte, hogy a gazdasági
siker alapja az emberi erőforrás. Ennek lényege a reális, tehát nem
földhözragadt, de nem is légvárszerű célok kitűzése, az ezekben való
egyetértés, végül pedig az emberek közötti jó együttműködés a közös célok
megvalósítása érdekében. A Tiszta Lap Polgári Egyesület jelöltjeiként tisztában
vagyunk az emberi erőforrás jelentőségével, és az abban rejlő lehetőségeket
saját szakmánkban ki is aknázzuk. Amikor tehát együttműködési szándékunkról és
képességünkről beszélünk, azt nem csak azért tesszük, mert civakodás nélkül
jobb élni és dolgozni. Hanem azért is, mert tudjuk, hogy városunk
felemelkedésének ez a záloga. Programunk legfőbb fedezete tehát Vásárhely népe,
a vásárhelyieknek az a képessége, hogy el tudják dönteni, mit akarnak és
képesek is összefogni céljaik megvalósítása érdekében. A Városházán és a
Városházán kívül egyaránt. Az elmúlt tizenkét önkormányzati esztendő nem erről
szólt, és ezért sok vásárhelyi talán el sem tudja képzelni, hogy milyen csodát
tehet a jó légkör, a jó együttműködés, a közös felelősségvállalás. Az új
városvezetésnek mindebben elől kell járnia, minderre példát kell mutatnia. Nem
fogunk majd másokra várni, hanem megválasztásunk pillanatától ebben a
szellemben fogunk dolgozni Vásárhely felemelkedéséért.
Demokratikus közéletet!
Hódmezővásárhely
életében a 2002-es önkormányzati választásokkal új korszak veszi kezdetét.
Városunk történetébe Rapcsák - korszakként vonul be az a fejlődést, de sok
ellentmondást is hordozó időszak, melynek során közösen tanultuk és időnként
szenvedtük meg demokráciánk és önkormányzatiságunk első tizenkét évét. „Tiszta
lapot” nyitunk és kínálunk a város közéletében. Elvetjük a „győztes mindent
visz” elvet, amely az elmúlt önkormányzati ciklusokat jellemezte. Valamennyi
vásárhelyi lakos, illetve közügyek iránt érdeklődő polgár alapvető, közös érdekének
tekintjük a helyi közélet sokszínűvé tételét. Tehetséges, feddhetetlen és
tettre kész szakemberek bevonásával utánpótlást nevelünk ki a város és a nemzet
hosszú távú szolgálatára.
·
A választási
eredményekkel arányos képviselet alakítunk ki a vezető testületekben.
·
A lakosság jelentős
részét érintő legfontosabb kérdésekben rendszeresen élni fogunk a közvélemény
kutatások, illetve a véleménynyilvánító népszavazás kiírásának lehetőségével.
·
Kiegyensúlyozottá és
hitelessé tesszük az önkormányzati tájékoztatást (Lásd még a Hiteles
tájékoztatást, hatékony várospropagandát c. részt!).
·
Képviselői munkánkat a
kölcsönös megértés, az együttműködési készség fogja jellemezni, miáltal a közjó
szolgálata, a közügyek vállalása elfogadható és vonzó tevékenységgé válik a
lakosság számára.
Méltó
helyet a hazában és a nagyvilágban!
Városunk hazai és külföldi testvérvárosi
kapcsolatai kiterjedtek, de e kapcsolatok ápolása többnyire költséges
protokolláris látogatásokban merül ki. Érthetetlen és számunkra elfogadhatatlan,
hogy Vásárhelynek nincs testvérvárosa a Kárpát-medence magyar többségű
területeiről. A meglévő együttműködéseket elsősorban a gazdaság és a kultúra
területein fejlesztjük, egyben új kapcsolatok kialakítására is törekszünk.
Ennek
érdekében
·
Erősítjük a kistérségi
együttműködést Vásárhely, Mindszent, Mártély és Székkutas között.
·
Új alapokra helyezzük
kapcsolatainkat Szegeddel, illetve a Megyei Önkormányzattal.
·
„Göncölszekér
Eurorégió” kialakítását kezdeményezzük Vásárhely, Szeged, Arad, Temesvár és Zenta
részvételével, így térségünknek jelentős beruházási támogatásokat szerzünk az
Európai Únió strukturális alapjaiból.
·
Testvérvárosi
kapcsolatokat létesítünk Erdély, Kárpátalja és a Felvidék magyar többségű
városaival.
Erkölcsi
megújulást, erős hitet!
A rendszerváltozásnak
köszönhetően hazánkban megszűnt a vallásüldözés, megnyílt a szabad
vallásgyakorlás és egyházalapítás lehetősége, történelmi egyházaink
visszakaphatták egykor elvett intézményeik többségét, melyek immár eredeti
funkciójuknak megfelelően, mindannyiunk javára működtethetnek. A városvezetés a
múltban folyamatosan kinyilvánította valláserkölcsi alapállását. E
megnyilatkozásai azonban olykor szólamok maradtak, mivel a hétköznapokban az
önkormányzat nem egyszer gördített akadályt felekezeteink, egyházközségeink
törekvései elé. Így azok több problémája megoldatlan maradt, különös
tekintettel egyes ingatlanok visszaadására, működési feltételeik biztosítására,
és általában a rendszeres párbeszédre és munkakapcsolatra. A hitélet
támogatása, az egyházi kapcsolatok ápolása nem egyszerűen alkotmányos,
emberjogi, vagy intézményi kérdés. A kommunista rendszer örökségeként hátra
maradt társadalmi értékzavar fölszámolása elképzelhetetlen a teljes, nem kis
részben az egyházak küldetésére és tevékenységére épülő erkölcsi, hitbéli
megújulás nélkül. E lélek- és nemzetépítő munkát a közjót szolgáló
önkormányzatnak nem egyszerűen eltűrnie, hanem minden rendelkezésére álló
eszközzel segítenie kell.
·
Önkormányzati
Vallásügyi Bizottságot hívunk életre, amelynek kültagjait a felekezetek maguk
delegálják.
·
Az aktuális kérdések
megvitatására minden helyi felekezet, illetve egyházközség egyházi és világi
vezetői, másfelől a Polgármester, a települési képviselők és a Polgármesteri
Hivatal illetékesei részvételével évente Önkormányzati Vallásügyi Fórumot
tartunk.
·
Az egyházi fenntartású
oktatási intézmények diákjainak is biztosítjuk az étkezési támogatást.
·
Az Ógimnázium épületét
visszaadjuk a Református Egyháznak, így a város szívében országos léptékkel
mérve is kiemelkedő oktatási központ jöhet létre.
·
Az Önkormányzat
vállalja a temetőkben fölhalmozódó hulladék elszállítását.
·
Tárgyalásokat kezdünk
a Csongrád Megyei Önkormányzattal az Ótemplomi épületegyüttes szerves részét
képező egykori magtár visszaadásáról.
·
A Zsinagóga teljes
felújítása, hitéleti, illetve kulturális célú hasznosítása érdekében
tárgyalásokat kezdünk valamennyi érdekelttel (hitközség, különböző zsidó
szervezetek, műemlékvédelem, kulturális kormányzat).
Átlátható, ellenőrizhető pénzkezelést!
A rendszerváltozás óta eltelt időszak
helyi pénzpolitikáját a nagyfokú központosítás és titkolózás jellemezte. A
költségvetési, illetve zárszámadási rendeletek, időarányos beszámolók a
törvényi határidőkre rendre elkészültek, de a város valós pénzügyi helyzetéről
a képviselőtestület gyakran nem kapott teljes körű tájékoztatást. Ennek legfőbb
oka az volt, hogy a demokratikus döntési és eljárási rend szűkítésével,
közvetlen egyszemélyi irányítással a „politikai (jobb esetben szakma-politikai)
megbízottak” irányításával folyt a pénzügyek kezelése és tervezése. Ebből
következően csorbult a belső szabályozás és ellenőrzés tárgyszerűsége, illetve
a gazdálkodás szakszerűsége. Sürgető feladat tehát a közpénzek elosztásának és
felhasználásának átláthatóvá, mindenki által ellenőrizhetővé tétele.
Ennek érdekében
·
A Pénzügyi és
Gazdasági Bizottság elnöki tisztét a mindenkori testületi kisebbség képviselője
fogja betölteni.
·
A „kiszolgálói”
helyett elsősorban „ellenőrzői” szereppel ruházzuk fel a Pénzügyi és Gazdasági
Bizottságot.
·
A belső ellenőrzés
rendszerét függetlenítjük a város mindenkori politikai vezetésétől.
·
Erősítjük a
pénzkezelés törvényességi (jegyzői) ellenőrzését.
·
A számvitelt és
általában a pénzkezelést számítógépes vezetői információs rendszer
kialakításával felgyorsítjuk, és naprakésszé tesszük.
Politikamentes Polgármesteri Hivatalt!
A Polgármesteri Hivatal szervezeti
felépítése alapvetően jó, elbocsátásokat, illetve jelentősebb átszervezést nem
tervezünk. A helyi közigazgatás szakma, egyben a lakosságot szolgáló olyan
küldetés, amely elfogulatlanul és hatékonyan csak akkor működhet, ha a
politikától független. Az ügyfélszolgálatban, és általában a hivatali munkában
nincs helye a pártpolitikának. A közfeladatot ellátó tisztviselők, illetve más
hivatali alkalmazottak tevékenységének megítélése kizárólag szakértelmük és
ügyszeretetük alapján történhet.
Ennek érdekében
·
Véget
vetünk a Hivatalban többször megtapasztalt politikai tisztogatásoknak.
·
A
törvényes működés, illetve a jegyzői szerepkör erősítése céljából szakmailag
alkalmas aljegyzőt nevezünk ki.
·
Visszaállítjuk
a Polgármesteri Hivatal Informatikai Irodáját.
·
Jelentős
informatikai fejlesztést hajtunk végre, melynek eredményeképpen az adatbázisok
hozzáférhetőbbé, az ügyintézés gyorsabbá és elektronikus úton is intézhetővé
válik.
·
Ésszerűsítjük
és gyorsítjuk az Okmányiroda működését.
·
Európai
Integrációs Irodát állítunk fel, amely segíti vállalkozóink piacra jutását, és
intézményeink európai normák szerinti működését. (Lásd még a Mezőgazdaság c.
részt!)
·
Budapesti
Olimpia, illetve magyarországi Labdarúgó Európa Bajnokság megrendezésének
reményében (ha ezekről a kormányzat végleges döntéseket hoz) a kapcsolódó
vásárhelyi kulturális és turisztikai programok előkészítésére helybeli
vállalkozók bevonásával Eseti Olimpiai (EB) Bizottságot állítunk fel.
Megbízhatóan működő városi cégeket!
Az önkormányzat kizárólagos és/vagy
többségi tulajdonában lévő cégek megalapítása alapvetően helyes várospolitikai
elképzelés volt. Többségük (például a Hód - Menza Kht.) fejlődése töretlen és példamutató.
Más cégekre azonban a szakszerűtlen és felelőtlen gazdálkodás gyanúja vetült,
és olyan vállalkozások is vannak, amelyek mára „kiürültek”, tevékenységük
felülvizsgálata elengedhetetlen. Az önkormányzati cégek vezetőinek kinevezése
nem lehet a politikai megbízhatóság elismerésének eszköze. E cégek egymás
közötti, illetve piaci kapcsolatait szintén átláthatóvá, ellenőrizhetővé kell
tenni.
Ennek érdekében
·
Felülvizsgáljuk a
város tulajdonában lévő cégek tevékenységét.
·
Összevonásokkal és új
szolgáltatások bevezetésével ésszerűsítjük működésüket. (Lásd még a Tanya
rehabilitáció c. részt!)
Hiteles tájékoztatást, hatékony
várospropagandát!
A modern városvezetés nélkülözhetetlen
eszköze a tárgyszerű, kiegyensúlyozott és hiteles tájékoztatás. Ennek hiányában
a demokratikus jogállamot helyben sem lehet szolgálni, nem lehet otthonos
várost építeni. Az elmúlt évtizedben a helyi, önkormányzati tájékoztatás egyre
inkább a politika, illetve a képviselőtestületi többség önreklámozásának
terepévé vált, a vásárhelyi médiapiac a központosítás és az összefonódás
irányába mozdult el. Alkotmányos kötelességünk a szabad és sokoldalú
tájékozódás jogának biztosítása. Vásárhely országos híre a mélyponton van, mely
tény az ide irányuló tőkebefektetéseknek is akadálya. Városunk hagyományai és
méltósága, de elemi gazdasági érdekeink is megkövetelik, hogy Vásárhely
arculatát itthon és külföldön egyaránt kedvezővé, vonzóvá alakítsuk.
Ennek érdekében
·
Erkölcsileg
és szakmailag egyaránt alkalmas vezetőket állítunk a Városi Televízió élére.
·
Az
„ingyenes önkormányzati tájékoztató”-nak nevezett Kurírt kiegyensúlyozott,
sokoldalúan tájékoztató városi lappá fejlesztjük.
·
Megvizsgáljuk
önkormányzati rádió indításának lehetőségét.
·
Együttműködési
megállapodásokat kötünk a közszolgálati Magyar Televízióval, Duna Televízióval,
Magyar Rádióval, illetve határon túli magyar műsorszolgáltatókkal.
·
Pályázatot
írunk ki hosszú távú városkommunikációs (PR, marketing) program megtervezésére
és végrehajtására.
II. Kultúra, közművelődés, oktatás.
Nemzettudatában erős, városához hű, művelt polgárságot!
Noha Hódmezővásárhelyen évről-évre
számos kulturális rendezvény valósul meg, tartósan hanyatlik városunk
kulturális sokszínűsége, a kultúra különböző szintjei iránti igény. Megbomlott
a Vásárhelyre oly jellemző, rendkívül erős kulturális hagyomány szövete (a
paraszti világ letűnésétől a magas kultúra fogyatkozásáig), másrészt pedig
oktatási rendszerünk hiányosságai is kiütköznek. Helyi azonosságtudatunk
erősítéséhez nem elegendő a közoktatás fejlesztése, - ehhez ugyanúgy
hozzátartozik (egyebek mellett) új, jól fizető munkahelyek létesítése is. (Lásd
még a Jól fizető új munkahelyeket c. részt!) Városunk fejlődésének záloga a
magabiztos, önazonosságában erős, művelt, a közélet, a nagyvilág és általában a
kultúra iránt érdeklődő közösség.
Ennek érdekében
·
A
fogyó gyermeklétszám ellenére egyetlen pedagógus álláshelyet sem szüntetünk
meg, egyetlen iskolát sem zárunk be.
·
Újragondoljuk
az iskola-összevonások kérdését.
·
A
közoktatást nem a ráfordítások csökkentésével, hanem a képzés szervezeti és
tartalmi megújításával ésszerűsítjük.
·
Ösztönözzük
az egyetemeket és a főiskolákat vásárhelyi kihelyezett konzultációs központok
létesítésére, elsősorban műszaki, informatikai, turisztikai, környezetvédelmi,
idegen nyelvi és mentálhigiéné szakokkal.
·
Megvizsgáljuk
az alföldi festőiskola és a mártélyi festőművészeti tábor hagyományain alapuló
Alföldi Művészeti Akadémia megalapításának lehetőségét.
·
Fokozott
támogatásban részesítjük a helyi közművelődés motorjának számító intézményeket (Petői
Sándor Művelődési Központ, Németh László Városi Könyvtár).
·
Ösztönözzük
a város középiskoláinak kultúra szervező munkáját.
·
A
pedagógusok tudományos tevékenységének ösztönzésére díjat alapítunk.
·
Az
Ógimnázium épületét visszaadjuk a Bethlen Gábor Református Gimnáziumnak.
·
Középtávon
megépítjük az Alföldi Galériát.
·
Anyagilag
is támogatjuk, hogy az iskolák pedagógiai programjaiban és kerettanterveiben
jelentős hangsúlyt kapjon a honismeret, a helytörténet, az idegen nyelvek, az
európai integrációs ismeretek, az egészségtan, illetve a számítástechnika
oktatása.
·
Az immár hagyományos
Szent György napi juhászverseny programkínálatát szélesítjük, időtartamát
növeljük, hatókörét pedig nemzetközivé terjesztjük. Egyes részprogramjaiba a
város különböző helyszíneit is bevonjuk.
·
Az Olvasókörök
közművelődési tevékenységének támogatására pályázható pénzalapot létesítünk,
amelyet évről évre a körök elnökeiből álló testület oszt fel.
·
Megvizsgáljuk a
Kertmozi újbóli megnyitásának lehetőségét.
·
Támogatjuk, hogy a
Mozaik terem otthont adjon különböző műfajok rétegprogramjainak.
Természeti értékeink fokozott védelmét!
Stratégiai
jelentőségű célunk a turizmus fellendítése oly módon, hogy a vásárhelyiek által
nagyon rossznak ítélt környezet- és tájvédelem fejlesztésével ne csak
népszerűsítsük, de meg is óvjuk legfőbb értékünket, az Alföld páratlan
természeti környezetébe ágyazott, kultúrájára, múltjára büszke városunkat. Nem
véletlenül beszélünk kultúráról és tájvédelemről, „csupán” természetvédelem
helyett. Természeti értékeink megóvása, a hazai átlagnál tisztább levegő és
ivóvíz védelme döntően kulturális kérdés. A tájvédelem pedig - a
környezetvédelmen túl - a természeti értékek megóvására irányuló iskolai
oktatómunkát, a természet-, és kultúra-fejlesztő civil szervezetek
önkormányzati támogatását is magába foglalja. A környezeti kultúra, az épített
környezet minősége, utcáink, tereink tisztasága, a külterületek szeméttől való
megtisztítása, a környezetet rongálók elleni hatékonyabb fellépés e körbe
sorolható.
Ennek
érdekében
·
Nem járulunk hozzá
veszélyes hulladék-lerakóhely létesítéséhez!
·
A Belváros átmenő
gépjármű forgalmát jelentősen csökkentjük (teherforgalom kitiltása, elkerülő
utak biztosítása).
·
Levegőtisztasági
mérőpontokat telepítünk a város forgalmas pontjain.
·
Megalapozzuk a
gyógy-turizmus fejlesztését (a strandfürdő termálvízre alapozott fejlesztése,
gyógyszálló építése, kakasszéki fejlesztés, szabadidős lehetőségek).
·
A kútvölgyi kastélyt
környezet- és természetbarát fejlesztés céljára értékesítjük.
·
A Béke telep északi
részén (Fürkehalmon) városvédő erdősávot (parkerdőt) telepítünk, amit pihenést,
kikapcsolódást, testedzést szolgáló eszközökkel is fölszerelünk, egyúttal
megvizsgáljuk csónakázó tó kialakításának lehetőségét.
·
A Kása erdőt folyamatosan
karbantartjuk, abban erdei tornapályát létesítünk.
·
Tovább támogatjuk a
mártélyi holtág, illetve üdülőövezet már megkezdett fejlesztési programjait
(iszapkotrás, környezetvédelmi oktató centrum, csatornázás stb…)
·
A Bodzási utat rendbe
tesszük, Körtvélyes környékén megvizsgáljuk újabb tiszai árterek mezőgazdasági,
illetve szabadidős célú hasznosításának lehetőségét.
·
Az alapfokú oktatási
intézményekben ösztönözzük az erdei iskolai oktatás bevezetését.
·
Igyekszünk fölszámolni
a város különböző bűzforrásait.
·
Szigorú rendelet
megalkotásával is fellépünk a közcélú eszközök rongálóival szemben.
·
Megtízszerezzük a
közterületen lévő szemétgyűjtők számát.
·
Önkormányzati Útalapot
létesítünk, amelyből középtávon valamennyi útburkolati hibát kijavítunk,
illetve valamennyi utcában megoldjuk a csapadékvíz elvezetését.
·
Pénzalapot létesítünk,
amelyből a lakosság számára dömpingáron biztosítunk virágpalántát és
facsemetét. A lebonyolításban együttműködünk az Olvasókörök kertbarát
csoportjaival.
·
Évente legfeljebb
száz, forgalmasabb utcában álló ház tulajdonosainak házanként 150.000 Ft.
vissza nem térítendő támogatást nyújtunk, ha ők önkormányzati szakértői
közreműködés mellett vállalják a vásárhelyi építészeti hagyományokhoz hű
homlokzatok visszaépítését.
·
Pénzalapot hozunk
létre, amelyből kamatmentes kölcsönt nyújtunk a helyi építészeti hagyományoknak
megfelelően kialakított előkertek, bejárók, parkolók építéséhez.
·
Tanya rehabilitációs
program
·
Külső vállalkozóval
közösen céget alapítunk, amely négy év alatt 50 elhanyagolt, vagy elhagyott
tanyát vásárol föl, melyeket komfortosít, és idegenforgalmi céllal hasznosít.
·
Tanyagondnoki
hálózatot szervezünk, mely szorosan együttműködik a mezőőri szolgálattal és a
megszervezni javasolt tanyasi lovas rendőrséggel.
·
Szaktanácsadással ösztönözzük
Vásárhely környékén lovas túra útvonalak kijelölését, a tanya programhoz
illeszkedő lovas turizmus fellendítését.
·
Tárgyalásokat kezdünk
az illetékes szervekkel az évek óta sikeresen működő bács-kiskun megyei és
mórahalmi külterületi közbiztonsági program átvételéről.
·
Kamatmentes hitellel
támogatjuk a megújuló energiaforrások hasznosítását (szél és napenergia).
·
Mivel a XXI. században
alapvető emberi jog a villamos áramhoz jutás, elősegítjük, hogy minden tanyában
legyen villanyáram.
·
Középtávon a legfontosabb
tanyai düllőket szilárd burkolattal látjuk el.
·
Panel program
A
város lakóinak közel ötöde él a lakásállomány jelentős részét adó
panelházakban. A panellakások (amint ezt a másutt már sikeresen végrehajtott
felújítási és átalakítási programok bizonyítják) egészséges, kényelmes és
megfizethető rezsiköltséggel működő lakásokká alakíthatók. Az átalakítás
jelentős költségei ellenére is megtakarítást hoz, mivel annak eredményeként
hosszú ideig értékes lakásállomány jön létre.
·
Fölállítjuk a
szakemberekből álló Önkormányzati Panel Bizottságot, amely a lakókkal
együttműködve javaslatot tesz az adott házra legcélszerűbb felújításra,
felkutatja az alkalmas kivitelezőket és elkészíti a források előteremtéséhez
szükséges pályázatokat. (E programunkra jelentős központi források várhatók.)
·
A tízszintes házak
lakóira elviselhetetlen terhet ró a liftek működtetése, az esedékes
felújításokra gyakorlatilag nem lehet forrásokat szerezni. E házakban részben a
liftek, részben a zsúfoltság miatt állandóak a súrlódások. Városképünktől is
idegenek ezek a magas házak. Ezért a panelprogramon belül a sok helyen már
sikeresen végrehajtott visszabontást javasoljuk. Az annak nyomán kialakuló
négyszintes + tetőteres épületek jobban illeszkednek a városképbe, alacsonyabb
rezsiköltségük miatt pedig a bennük lévő lakások is közkedveltté válhatnak. A
visszabontás melléktermékeként kapott elemekből olcsó földszintes lakásokat
építünk, melyeket szociális céllal hasznosítunk.
·
A fűtés költsége,
(különösen, ha figyelembe vesszük a 2003-ban várható energiaár emeléseket) sok
panelban élő számára már alig megfizethető, viszont már több példa bizonyítja
másutt, hogy egyedi fűtésmegoldással e költségek jelentősen csökkenthetők (pl.
ha csak egy szobában fűtenek). Ezért a Panelbizottság – ahol ez célszerű –
javaslatokat dolgoz ki az egyedi fűtésmegoldásokra, közreműködik a beruházáshoz
szükséges források felkutatásában, a minél takarékosabb megoldások érdekében
pedig folyamatosan egyeztet a központi fűtés szolgáltatóival.
·
Lakáspolitika
Az önkormányzatnak a tehetős nyugdíjasokon kívül a kevésbé tehetős fiatalokat is segítenie kell lakáshoz jutásukban. Lakáspolitikánk főbb elemei az alábbiak.
·
A nyugdíjas lakópark
mintájára területeket jelölünk ki, ahol megfizethető árú telkek alakíthatók ki
családi és társasházak építésére. (A panelből kiköltözők házai is oda
épülhetnek.)
·
Az önkormányzat részt
vesz a kormány bérlakás építési programjában. Szociális bérlakások mellett
épüljenek bérlakások azok számára is, akik nem tudnak, vagy nem akarnak saját
tulajdonú lakást építeni.
·
Szorosabb
együttműködést alakítunk olyan befektetőkkel, akik piaci alapon építenek
bérlakásokat.
Jól fizető új munkahelyeket!
A szocialista nagyipar és mezőgazdaság
romjain szerveződött helyi ipari és mezőgazdasági társaságok nem képesek a
munkavállalók számára bérversenyt teremteni, a rosszul jövedelmező
vállalkozások nem tudnak magasabb béreket fizetni alkalmazottaiknak. Az elmúlt
tizenkét évben jelentősebb befektetéssel járó, számos új munkahelyet létesítő
termelő beruházás városunkban nem valósult meg. Bizonyára e tény az elmúlt
korszak legnagyobb adóssága. Biztos megélhetést nyújtó új munkahelyek
sokaságára van szükség! Kiemelt önkormányzati feladat tehát magas technológiai
színvonalú, környezetbarát, ipari termelő, illetve mezőgazdasági
termékfeldolgozó beruházások ide településének ösztönzése. Jól fizető új
munkahelyek létesülése nélkül a jelenlegi városi bérszínvonal stagnálni fog,
jól képzett szakmunkásaink és műszaki értelmiségünk tömeges elvándorlása
várható. Az e folyamatot megállító, sőt megfordító beruházás ösztönzés az új
önkormányzati ciklus legfontosabb feladata!
Ennek érdekében
·
Felkutatjuk
a magas technológiai színvonalú („high-tech”) ipari beruházások lehetőségeit,
ösztönözzük azok megvalósulását.
·
Belföldre
és külföldre irányuló városkommunikációs (PR, marketing) programmal is segítjük
a város hagyományainak és adottságainak, valamint a rendelkezésre álló szabad
munkaerő képzettségének és létszámának megfelelő ipar ide települését, erre
évente legalább 50 millió forintot fordítunk. (Lásd még a Hiteles
tájékoztatást, hatékony várospropagandát c. részt!)
·
2008-ig
megépítjük a 47. számú főközlekedési út várost elkerülő szakaszát.
·
2008-ig
megkezdjük a 45. számú főközlekedési út várost elkerülő szakaszának építését. A
két elkerülő út összekapcsolásával városi körgyűrű kialakítására nyílik
lehetőség.
·
A
létesülő beruházásokat lehetőség szerint az Ipari Parkba telepítjük.
·
Vállalkozók és
Önkormányzat
Vállalkozóink a helyi gazdaság meghatározó szereplői, gazdasági hatékonyságuk az egész város érdeke, szakvéleményük, javaslataik az egész önkormányzat hasznára válhatnak.
· A helyi székhelyű vállalkozásokat évi 1 millió forint bruttó árbevételéig mentesítjük az iparűzési adó kötelezettség alól.
·
Életre hívjuk az
Önkormányzati Vállalkozói Fórumot, amely figyelemmel kíséri a befizetett
iparűzési adó felhasználását, a törvények keretein belül érdekérvényesítő
tevékenységet folytat, javaslataival segíti az önkormányzati döntések
meghozatalát, és tagjain keresztül részt vesz az önkormányzati bizottságok
munkájában.
·
Munkavállalók és Önkormányzat
A város lakosságának meghatározó többsége munkavállalóként
keresi kenyerét. Ők adják a választópolgárok derékhadát, a képviselőtestület
összetétele az ő szavazataik nyomán alakul ki. Bár a képviselőtestület
általában is az ő érdekeiket jeleníti meg, alkalmanként szükség lehet arra,
hogy az önkormányzat lehetőségeihez mérten további segítséget nyújtson a
munkavállalók és a munkaadók közötti vitás kérdések rendezésében. Annál is
inkább, mert ilyenkor az alkalmazottak általában kiszolgáltatottak. Az
önkormányzat nem szakszervezet, de a tőle elvárható segítséget megadhatja a
munkavállalóknak.
·
Ennek érdekében jól
képzett ügyvédet bízunk meg, aki szükség és igény esetén jogsegélyt nyújt
bármely munkavállalónak a munkaadóval folytatott jogvitában.
·
Informatikai program
A vásárhelyi informatikai rendszer részben kiépült, de a sokat hangoztatott „intelligens város” még csak vágyálom! A kábelrendszert üzemeltető társaság tulajdona az a digitális térkép, amely egyebek mellett a közszolgáltatások nyilvántartására is megoldást kínálna. Egyeztetés hiányában e térképet a városi szolgáltató társaságok nem is használják. A kábelrendszer az egyik szolgáltatóval együttműködve Internet szolgáltatást is nyújt, más értékelhető információ azonban az optikai kábelen nem áramlik. Így nagyobb gazdasági társaságok nem is csatlakoztak a meglévő kábelrendszerre. A kormányzat által támogatott lakossági Internet használat a telefonvonalakon keresztüli hozzáférésre vonatkozik. A jelenlegi vásárhelyi kábelrendszer ezekkel a telefonos árakkal nem tud versenyezni, ezért az optikai hálózat fejlesztése ma időszerűtlen. Informatikai programunk középpontjában a lakosság felkészítése és az információs társadalom eszméjének tudatos vállalása áll.
· Információs pontokat alakítunk ki. Ezek jól felszerelt irodák, ahol lehetőség nyílik a lakosság oktatására, illetve az elektronikus úton történő ügyintézésre. (Utóbbi feltétele a Polgármesteri Hivatal informatikai fejlesztése.) Az Információs pontok személyzete olyan fiatalokból áll majd, akik munkájukkal kortársaikat is ösztönzik tudják az informatikai eszközök használatára.
· A tehetséges fiatalok számítástechnikai felkészültsége különböző internetes munkák elvégzésére is lehetőséget nyújt (honlapok készítése, gépjármű eredetiség vizsgálat stb.) A polgárok bevonása érdekében elektronikus lapot indítunk, amely a városi lappá fejlesztendő Kurír-ral együttműködve közérdekű információkkal, hírekkel látja el a lakosságot.
·
A meglévő optikai kábel rendszer kedvezőbb
kihasználása egyéb nem informatikai szolgáltatásokat is lehetővé tesz, pl.
kamerás térfigyelő közbiztonsági rendszer, tanya rehabilitációs programhoz
kapcsolódó jelzőrendszer stb.
V. Mezőgazdaság
Megújuló, létbiztonságot nyújtó mezőgazdaságot!
Vásárhely mezőgazdasági művelési
területe 48.322 ha. (35.323 ha szántó, 159 ha kert, 224 ha gyümölcsös, 99 ha
szöllő, 4.459 ha gyep, 2.050 ha erdő, 111 ha nádas, 5 ha halastó, 5.892 ha
művelésből kivont terület.) E számok is mutatják, hogy az ország egyik
legnagyobb megművelt területtel rendelkező városa vagyunk. Állattenyésztésünk
országos viszonylatban is jelentős. (Szarvasmarha több mint 12.000 db, ebből:
tehén közel 7.000 db. Sertés több mint 33.000 db, ebből: koca több mint 5.000
db. Birka közel 3.500 db, ebből: anyajuh 2.500 db. Ló 300 db. Fejlődik a
kecsketenyésztés, ebből az állatból 133 db van. Sok a baromfi is, több mint
250.000 db) A szocialista iparral párhuzamosan összeomló mezőgazdasági
nagyüzemek romjain több kisebb-nagyobb mezőgazdasági cég alakult, és
megjelentek városunkban a családi gazdaságok. A Tangazdaságot sikerült tartós
állami tulajdonban tartani. A rossz jövedelmezőség az egykor virágzó magyar
mezőgazdaság nagy részét az összeomlás határára sodorta. Különösen sorskérdés
ez Vásárhelyen, amelynek kiterjedt külterületein és kiskertjeiben több ezer
család foglalkozik növénytermesztéssel és állattenyésztéssel. Számításaink
szerint a mostani helyzet, illetve a közeli jövőben bekövetkező Európai Úniós
csatlakozás mintegy tizenötezer vásárhelyi polgár megélhetését érintheti igen
hátrányosan, mivel számukra jelenleg az egyetlen fő, illetve
jövedelemkiegészítő tevékenységet a mezőgazdaságban végzett munka jelenti.
Növeli e veszélyt, hogy a jól szervezett, nagy érdekérvényesítő képességgel
rendelkező francia, német, osztrák és dán gazdák a magyar mezőgazdasági
termelés minél erősebb visszaszorítására törekszenek. Önkormányzatunk nagy
mulasztása volt az elmúlt évtizedben, hogy keveset tett a vásárhelyi gazdák
felkészítése, piacra jutásuk segítése érdekében. Őszintén meg kell mondanunk,
ha a legközelebbi jövőben nem sikerül termelési szerkezetet váltaniuk, eladásra
termelő gazdáink zöme egyszerűen tönkremegy, és segélyekre fog szorulni.
Ugyanis a csatlakozást követően tíz éven át a magyar termelők csak negyedannyi
támogatást kapnak ugyanazon termékeik után, mint más úniós országok gazdái.
Például egy tonna búza megtermeléséhez az egyébként is jobb helyzetben lévő
uniós termelők négyszer annyi támogatást kapnak majd, mint a mi termelőink,
akik így drágábban fognak termelni és emiatt árujuk eladhatatlan lesz. Másfelől
az is tény, hogy a kisgazdaságokban előállított termékek jelentős része ma még
nem felel meg az úniós piaci követelményeknek. (Például a tej esetében.) Az
alultámogatott, minőségileg sem megfelelő árút termelő gazdaságok összeomlása
termőföldünk (a magyar haza!) tömeges kiárusításához vezethet. Annál is inkább,
mivel a jelenlegi terek szerint a csatlakozást követő hét év múlva a földpiac
teljesen megnyílik. Valós veszély tehát, hogy már középtávon francia, német,
osztrák, vagy dán földbirtokosok uralják a vásárhelyi határt, ahol az egykori
vásárhelyi gazda már csak bérmunkás lehet. Óriási felelőssége van
önkormányzatunknak abban, hogy elkerüljük e veszélyt! Egyetlen megoldás, ha
olyan mezőgazdasági termékeket állítunk elő, amelyeket az Unió jobban támogat,
vagy pedig korlátozás nélkül beenged. A támogatott termékek esetében nehézség,
hogy a legtöbb magyar parasztember számára érthetetlen az Únióban alkalmazott
támogatási pályázati rendszer. (Ma
egy-egy ilyen pályázat elkészítéséért a pályázott összeg 10 %-át szokták a
tanácsadók elkérni!) Másik probléma, hogy a csatlakozás után 1 millió hektár
földterületet ki kell vonnunk a szántóföldi művelésből. E kötelezettséget akár
hasznunkra is fordíthatjuk, ha erdősítünk, ha kiaknázzuk a legeltetésben, a
vadgazdálkodásban és az Únió által is támogatott őshonos fajták tenyésztésében
rejlő lehetőségeket. Bármily meglepő, de például a rideg tartású mangalica és a
gyöngytyúk tenyésztése a Únió támogatott mezőgazdasági programjai közé
tartozik. Mivel a város környékén nem is oly rég még kiterjedt tórendszer volt,
új halastavak létesítése is megfelelne hagyományainknak, sőt az édesvízi halak
korlátlan mennyiségben szállíthatók az EU-ba. Minden fentebb jelzett veszély
ellenére a természeti környezetbe illeszkedő, környezetbarát termelést folytató
és a családi gazdaságok, illetve nagyüzemek egymást kiegészítő munkájára épülő
mezőgazdaságban nagy lehetőségek rejlenek. Ennek kifejlesztését és piacra
jutását az önkormányzat számos módon elősegítheti.
Ennek érdekében
·
A Európai Integrációs
Irodán belül Mezőgazdasági Csoportot állítunk fel. (Lásd még a Politikamentes
Polgármesteri Hivatal részt!)
·
A Mezőgazdasági
Csoport a Hivatal informatikai rendszerére támaszkodva folyamatosan segíti a
termelők piacra jutását, tájékoztatja az érdeklődőket az aktuális keresletről
és árakról, pályázati és hitel lehetőségekről, díjmentesen elkészíti számukra a
pályázatokat és hitelkérelmeket, gyűjti és terjeszti a termékszerkezet váltást
elősegítő szakmai anyagokat.
·
A Mezőgazdasági
Csoport – a Földhivatallal együttműködve - folyamatosan figyeli a városkörnyéki
termőföld forgalmat és szükség esetén, illetve törvényes eszközökkel igyekszik
megakadályozni a termőföldek kiárusítását.
·
Az önkormányzat
Mezőgazdasági Bizottságát szakmailag megerősítjük.
·
Önkormányzati
Mezőgazdasági Modernizációs Alapot hozunk létre, amely öt éves futamidőre
kamatmentes hitelt nyújt a kívánatos termékszerkezet váltást (halastó
kialakítását, haltermelést, őshonos fajták tenyésztését, vadgazdálkodást)
megkezdő mezőgazdasági kisvállalkozások részére.
·
Erdőtelepítésre,
ártér-hasznosításra és tanya rehabilitációra irányuló elképzeléseinket lásd a
Tájvédelem és idegenforgalom c. részben!
Egészségesebb életet, létbiztonságot a
szűkölködőknek is!
Városunkban
ma még általános a szegénység. Ehhez hozzájárulnak öröklött hátrányaink,
földrajzi elhelyezkedésünk, az autópálya kiépítésének elmaradása, elsősorban
pedig a jól fizető munkahelyeket teremtő beruházások hiánya. A lakosság
általános elhanyagoltságát jól mutatja, hogy a város kénytelen volt olyan
gondozási, ellátási formákat is bevezetni, mint például a hajléktalan ellátás,
az anya-gyermek elhelyezés biztosítása. Egy felmérés szerint közel 6.000 (!)
tizennégy évesnél fiatalabb gyermek veszélyeztetett helyzetű, ráadásul
többségük nem betegség, vagy a szülő hanyagsága, hanem – az egyébként dolgozó!
- szülők rossz anyagi helyzete miatt! Tehát hiába dolgoznak az eltartók, bérük
nem elegendő családjuk kielégítő eltartására. Az önkormányzat kétségtelenül
magas szociális kiadásai ellenére további könnyítéseket kell bevezetnünk a
rászorulók támogatására. Az egészségügy általános válsága városunkat sem
kerülte el. A megfelelő műszerezettséggel rendelkező Erzsébet Kórház
gazdálkodási nehézségei, a lakosság egyre növekvő (és jogos!) elvárásai miatt
sokan elégedetlenek az egészségügyi ellátás színvonalával. Részben sikerült
kiépíteni a kórházi kezelést már nem, de további állandó vagy időszakos ápolást
igénylő betegeink otthoni gondozásának rendszerét. Bár tény, hogy a gyakran
siralmas otthoni körülmények sokszor szinte lehetetlenné teszik a házi
betegápolást. Az elmúlt tizenkét évben az alapellátás teljesen kikerült az
önkormányzat látóköréből. A háziorvosi rendelők felszerelésének biztosítására
irányuló törvényi kötelezettségét az önkormányzat nem teljesítette. Az épületek
jelentős része elhasznált, a kiszolgáló helyiségek (WC-k, várótermek) néhol
balkáni állapotokat mutatnak. A város részéről semmilyen elképzelés sem
fogalmazódott meg az alapellátás teljes magánosítására. A Központi Rendelő
épülete alkalmatlan a XXI. században elvárható szakellátási színvonal
biztosítására. A városi ügyelet pedig egyenesen XIX. századi viszonyok közepette
működik. A szociális és az egészségügyi helyzet legdrámaibb mutatója a város
lakosságának elmúlt évtizedben bekövetkezett jelentős fogyása. Az elmúlt tíz,
tizenkét esztendőben a születések száma több mint a felére esett vissza,
miközben tovább nőtt a halandóság, sokan pedig elvándoroltak, másutt keresték
boldogulásukat. (Egy ma születő vásárhelyi fiúgyermek annyi életévre számíthat,
mint egy olyan fiú, aki a múlt század harmincas éveiben született!)
Beláthatatlan következményei lesznek, ha ezt a folyamatot nem tudjuk
megállítani, illetve megfordítani! A létbiztonság, a hosszú és egészséges élet
állampolgári jog, mindannyiunk közös felelőssége, hogy e jog érvényesüljön.
·
Átfogó, valamennyi
korcsoportra kiterjedő, hosszú távú önkormányzati egészségfejlesztő programot
indítunk.
·
Az Erzsébet Kórházat
önkormányzati tulajdonban tartjuk.
·
A Központi
Rendelőintézet helyett új orvosi rendelőt építünk. (Így a Belváros épített
környezete is megújul.)
·
Az alapellátást négy
éven belül teljes mértékben magánosítjuk.
·
Új városi ügyeleti
rendszert alakítunk ki, és azt a mentőszolgálattal egyesítjük.
·
Fejlesztjük az otthoni
ápolást és krízis helyzeteket kezelő szolgálatokat.
·
Megkönnyítjük a
méltányossági alapú közgyógyellátási igazolványhoz való hozzájutást.
·
Új szociális
gondoskodási formákat vezetünk be, például rászoruló gyermekenként a jelenlegi
támogatási formákon kívül iskolakezdéskor 10.000 forint összegű tanszervásárlási támogatást nyújtunk
a családoknak.
·
A városban működő
karitatív szervezetek munkáját (az egyházi segítő szolgálatokat is beleértve)
infrastruktúrával és meghatározott pénzösszeggel támogatjuk.
·
Anyagilag is
ösztönözzük a pedagógusok mentálhigiénés, illetve egészségfejlesztő képzési
programokban való részvételét.
Vonzó
jövőképet gyermekeinknek!
Felméréseink
szerint városunk ifjúsága elégedetlen a helyben elérhető szabadidős és
kulturális tevékenységek színvonalával, azok elérhetőségével. A lelki és testi
fejlődést szolgáló sportegyesületek, tömegsportot szervező aktivisták az
ellehetetlenülés szélére sodródtak, a sokaknak teret biztosító városi
intézmények (Stadion, Ifjúsági park) lepusztultak, fejlesztésükre még kilátás
sincs. Kulcskérdés a szemléletváltás! A gyermeknevelés legfontosabb terepe nem
az iskola, hanem a család! Hitet teszünk a sport támogatása mellett, amely az
ifjúság erkölcsi és testi nevelésének igen hatékony módja. Ezért megerősítjük a
jól működő, fiatalok százait befogadó utánpótlás szakosztályokat (gyermek
labdarúgás, Kosársuli SE). A sportolásra alkalmas területek felújítása, karban
tartása is sürgető föladat. Az ifjúság nevelésében a különböző egészségkárosító
magatartásformák ellen fellépő szervezeteknek, a kallódó gyermekek szabadidős
tevékenységét segítő civil összefogásnak is nagy jelentősége van. Ilyenek
például a Belvárosban, a Károlyi Házban szerveződött ifjúsági, klubszerűen
működő kezdeményezések. Jövőnk alapja a lelkében és testében egészséges,
erkölcseiben ép ifjúság, amely számára esélyt kínálunk, hogy felnőtt korában
lelki, fizikai és anyagi értelemben jobban boldogulhasson, mint szüleik,
nagyszüleik nemzedéke.
·
Felújítjuk a Városi
Strandfürdőt.
·
Az eredeti Makovecz -
féle tervek szerint 2004-ig megépítjük a fedett uszodát, anélkül, hogy a
jelenlegi mellé további adósságterhet rónánk a lakosságra. A szükséges források
felhalmozásáig - átmeneti megoldásként – új, tízpályás medencét építünk, amit
télen sátortetővel fedünk be.
·
Az Ifjúsági park
sportpályáit felújítjuk, nem engedjük a Városi Stadion területének további
csökkentését!
·
Az önkormányzati
ciklus végéig négy műfüves, kézilabda pálya méretű labdarúgó játékteret
építünk.
·
Az elmúlt években
épült általános iskolai tornatermeket hétvégéken is elérhetővé tesszük a diákok
számára.
·
Pályázatot hirdetünk
önszerveződő diákközösségek támogatására.
·
Ifjúsági
Mentálhigiénés Központot nyitunk.
·
2010-ig új
Sportcsarnokot építünk, melyet Balogh Imréről tervezünk elnevezni.
·
Környezetbaráttá,
biztonságossá (nem fém!) alakítjuk a játszótereket, azokat bekerítjük.
·
A kertvárosi
szánkódomb mellett székelyföldi faragott játékeszközöket helyezünk el.
Tiszta Lap Hódmezővásárhelyért
Polgári Egyesület