Székely áradat

 

Szeptember első napján Hódmezővásárhely is bekapcsolódott abba a segélyezésbe, amely a Nyikómente unitárius falvait (Siménfalva, Kadács, Kobátfalva, Szentlélek) és katolikus közösségeit (Malomfalva, Szombatfalva, Farkaslaka), ill. Bikafalvát (s még más településeket!!) érintett.

Az összmagyar összefogáson kívül bennünket az is kötelez, mivel épp Szent István ünnepéhez kötődően több nyikómenti község kérelmezte a Hódmezővásárhely tiszteletbeli polgára címet, azaz polgártársainkon kötelességünk segíteni. ("...nemcsak az ünnepekben, hanem a bajban is itt vagyunk..."Kószó Péter Alpolgármester). Felhívásunkban Így fogalmaz Berényi Károly egyesületi elnök: …Az ott élők többsége már kérvényezte és megkapta városunk önkormányzatától a „Hódmezővásárhely Tiszteletbeli Polgára” címet, az összetartozás és az egymásért érzett felelősség oklevelét. A sors úgy akarta, hogy erről a felelősségérzetről nekünk kell először tanúbizonyságot adni. Most tehát a tettek beszéljenek!

 

48 órás segélyutunk háromféle adományt szervezett össze.

1. Maga a város pénzügyi gyors segélyét. (30ezer euróból mi rendelkeztünk 10ezer felett)

2. Kétnapos helyi és budapesti (Grezsa Ferenc) pénzügyi adakozás (kb. 600ezer forint)

3. Johannita Segítőszolgálat és a Tiszta Lap Egyesület természetbeni gyűjtése. (tartós élelmiszerek és gyógyszerek összértéke kb. 2M.ft., valamint a johanniták  keveset használt, felszerelt VW-típusú mentő gépjárművének otthagyása a szükséget szenvedett Nyikó-mentén, értéke cca.1,5-2M.ft.)

Résztvevők voltak:

dr. Kószó Péter alpolgármester (gyermekorvos),

dr. Grezsa István települési képviselő (felnőtt háziorvos),

dr. Berényi Károly a Tiszta Lap Egyesület elnöke (gyermek háziorvos),

dr. Grezsa Ferenc (psychiáter orvos)

Berényi Gergely egyetemi hallgató,

Kovács Zoltán gépkocsivezető,

(Nevezettek mindannyian a Tiszta Lap Egyesület és a Johannita Segítő Szolgálat tagjai vagy Hódmezővásárhely MJV Polgármesteri Hivatalának alkalmazottai)

 

A segélyezés közel kétévtizedes tapasztalatai (és helyismeretünk) alapján kulcs-személyeket kerestünk fel a pénzügyi adomány legcélszerűbb felhasználása érdekében. A vallási türelemre és a károkra tekintettel, az unitáriusok (protestáns) részére Székelykeresztúron Szombatfalvi József esperest bíztuk meg az euro összeg felének felhasználásával, míg a forint készletünk felét a kadácsi-kobátfalvi-almási unitárius lelkészeknek adtuk át. (Az "almási" megjelölés nem tévedés, ugyanis épp augusztus 20.-hoz kötődően, Kobátfalván szervezték meg az unitárius fiatalok találkozóját, a szervező almási Lelkész a híreket hallva kötelességének érezte azonnal visszamenni és immár közel 10 napja ott dolgozik éjt-nappallá téve.....)

Maradva a Nyikó-mentén, a két mikrobuszban lévő adományokat Siménfalva és Kobátfalva központi gyűjtőhelyein, míg a mentőautót és némi élelmiszert Kadácsban hagytuk.

Az aprófalvakban tapasztaltak letaglóztak. Az alföldi árvizek logikája itt nem érvényesül, tehát ne folyamatos vízszintemelkedésre gondoljatok, hanem szökőár jellegű többméteres vízoszlopra, amelynek mérete mellett a mindent elsöprő sebességből fakadó, legyűrhetetlen erő ismertető jele. Kirívó példáját láthattuk például Farkaslakán, ahol a többtíztonnás betonhidat egyszerűen felemelte, közel 50-60 méteren elvitte és derékszögben elforgatva "letette" a patakmederben.. (a patak már éppen olyan békésen csörgedez, mint évszázadok óta...) Általános vélemény: amennyiben nem nappal (délután 5-től...) kapják meg az áradatot, a 19 áldozattal szemben több száz (ezer?) lett volna a halottak száma! A katasztrófa kiváltója pedig, az a felhőszakadás volt, amely húsz perc alatt négyzetméterenként 120 liter vízzel öntözte a Resz-ből eredő Nyikót és a környék több apró patakát (Konyha-Szejke stb...), illetve megelőzte az ítéletidőt kéthetes esőzés.. A Reszen gombászók mobilon beszóltak az udvarhelyi rádóba, látva a közelgő tragédiát. Sőt a rendőrségnek még volt ideje a Nyikó-mentén menekülésre szólítani az embereket, de ezt senki sem vette komolyan...

Bekövetkezett és szűk két óra alatt életek munkáját tette tönkre a víz. Az utána következő egy hét azonban olyan értékeket mutatott fel, amelyre mindannyiónk lelke szomjazik. A székely helytállás, az Élet tisztelete, az összefogás, és a lelki gazdagság és erő megannyi jelét tapasztaltuk meg, s mindezt szembeállítva a szegénységgel (két héttel ezelőtti villámpostámban jeleztem, ez a legszegényebb székelyföldi terület, ahol jártam) különös jelentőséggel bír!

Találó székely rezümé:"... ki kell töröljük a könnyet a szemünkből, hogy lássuk, mit kell tegyünk..." Szóval ez az....jöttek a nem károsultak (hiszen a domboldalakon lakóknak semmi káruk!!), jöttek a városban lakó rokonok, barátok, jöttek és jönnek a más vidékeken lakó székelyek, állnak be lapáttal a kezükben dolgozni. Üresek a kocsmák...!!! Ottlétünkkor jöttek az unitárius lelkészek (majd hatvanan) munkásruhában, gumicsizmában, álltak be a szegényes kicsi házak udvarára dolgozni. Nem hozták papi ruháikat, de a napot sarasan, lelket erősítendő közös imákkal az unitárius templomokban fejezték be..

 

Jegyezzük ezt meg és jegyezzük ezt föl! December 5 után újabb csapás, melyből építkezni lehet és kell! Mi is hiányzik nekünk itthon? Csak nem az, amelyet ott (otthon) most látunk?! Hol is van akkor Magyarország? Hol veszítettünk mi utat és hogyan nem tértek le Ők a helyes útról (85 év ellenére)? Tehát akkor az anyagi jólétnek nincs köze az értékekhez, ugye..és mi mégis saját láncainkat fonjuk és csodálkozunk, Gyermekeink sokszor őskövületnek tartanak... mire pedig Ők rájönnek, ha még lesz "emberi arcuk", lesz-e még mire rácsodálkozniuk avagy a new-orleans-i valóságot fogják természetesnek tartani?

 

Térjünk vissza utunkhoz. Az első 24  óra végén érkeztünk meg Udvarhelyre, az érintett Szombatfalva (amely korábban önálló település volt, ma összenőtt a várossal) Plébánosához (vö.:vallási türelem és kulcsszemély), László Attilához, aki az unitáriusokhoz hasonlóan élére állt az Általa felügyelt három katolikus település (Szombatfalva mellett Malomfalva és Bikafalva) mentési munkálatainak. Természetesen ebbe a körbe értésétek bele Farkaslakát is, de az méreténél és helyzeténél fogva (sokkal jobb módú a település, kiépült faluturisztikával, azaz sokkal több segítség-eséllyel) önállóan "boldogul"... Általánosságban elmondható, az önkormányzatok többé-kevésbé igyekeznek megfelelni a hatalmas kihívásnak, de az egyházak szervezettebbek és több önkéntest tudnak mozgatni.(ráadásul az aprófalvak másik nagyobb községhez csatoltak, azaz az egyetlen értelmiségi a pap). Nos itt hagytuk az euro és forint összeg másik felét, illetve Farkaslaka körorvosának (Váradi István Kolléga) pedig a gyógyszer-kötszer szállítmányt, megállapodva, hogy a nyikómenti orvosi szolgálattól befutott igényeket, ha lehet, kielégíti. (Kolléga Úr egyébként egy hónapja Hmvhely.tb. polgára...) Nagy teherbírású csapat dolgozik László A. mellett a Plébánián. A máltaiak is megtalálták Őt. Szóval zajlik az élet.. Legutóbbi akciójuk a nagynyomású víztisztítók beszerzésén kívül 100db WC telepítése az árvizes területre. Jókor és jó helyre érkezett szeretett szülővárosunk segítsége..

László Plébános kiváló képi és foto dokumentációját átadta nekünk, a vizuális világban, a sokkolás korszakában erre nagy szükség van az adományozás fenntartásában, mivel a megtapasztalt károk mértéke olyan, amelyet csakis folyamatos segítéssel lehet valamelyest pótolni. (a farkaslakai, leborotvált fűzfasort majd a természetre bízzuk.) Az udvarhelyi főtér (amely nem sérült, miként épen maradt a Tamási Áron sír és a szülőház is!!) fölé magasodó, egykori jezsuita szerzetesházban, a Szent Miklós plébánián töltöttük az éjszakát (jófajta székely szikrával megterhelve magunkat). Másnap újra megjártuk az elöntött településeket fordított rendben: Szombatfalva-Farkaslaka-Szentlélek-Malomfalva-Szentmihály-Kobátfalva-Kadács-Siménfalva-Rugonfalva, majd Székelykeresztúr, ahol a Randevú vendéglőben pompás ebédet fogyasztottunk el. (Jeleztem, a károsodott területek kocsmái üresek!! A román államelnök Basescu ottjártakor a magyar televízióban is közölt benyomásait így kezdte, "nem akarok a románokról rosszat mondani..", amely arra vonatkozott, a súlyos olténiai és moldvai árvizekben a lakosság a kocsmákban várta a katonaság segítségét, itt pedig kezükbe vették sorsukat a székelyek. Nos e kezdő mondatot a román híradókból persze kivágták..)

Azzal a tettvággyal érkeztünk haza, folytatni kell a gyűjtést, az új magyar önépítéshez nélkülözhetetlen az apró unitárius falvak és a katolikus közösségek kárainak enyhítése!

 

A szálaszámok: 

FUNDATIA UGRON

Odorheiu-Secuiesc

str. Tamási Áron, nr.31

Harghita, Romania

 

Forintos

RO14 RZBR 0000 0600 0692 0994/HUF

RAIFFEISEN BANK, Ag. Odorheiu-Secuisec

str.Rákóczi F. nr.13

SWIFT: RZBRROBU

 

EURO:

RO74 RZBR 0000 0600 0692 0981/HUF

RAIFFEISEN BANK, Ag. Odorheiu-Secuisec

str.Rákóczi F. nr.13

SWIFT: RZBRROBU

 

HÓDMEZŐVÁSÁRHELYI GYERMEKEGÉSZSÉGÜGYÉRT ALAPÍTVÁNY

KÖZHASZNÚ SZERVEZET

Hódmezővásárhely, Jókai utca 45.

Magyarország

10200184-28114116-00000000 (K&H Bank Rt.)

 

SZÉKELYKERESZTÚRI UNITÁRIUS EGYHÁZKÖR

Parohia unitariana

Cont: RNCBROBUXXX

         RO21RNCB2940000017460007

Banca Comerciala Romana

Agentia Cristuru Secuiesc, Str. Libertatii Nr. 44

Cod-52940

 

 

P.S.:

1. A mellékelt számlaszámokat Vásárhely valamennyi iskolájában a tanévnyitókon ki-osztották a szülőknek.

2. Lázár J. Polgármester 20e eurót személyesen kíván Szász Jenőnek átnyújtani.

3. Kobátfalván ismét találkoztunk Szabó Árpád unitárius püspökkel, aki a már említett lelkész-csapattal jött.

4. Rosszindulatot egyáltalán nem, csupán ismerethiányt feltételezve, az első megérkező mo.-i kamionban három motorcsónakot küldtek..

5. Beszéltünk azzal a farkaslakaival, kinek kezéből ragadta el az ár Édesanyját.

6. A székelykeresztúri esperes két héttel ezelőtti önmagához képest megöregedett, legalább 10-15 kg-ot fogyott, jelezve ezzel is a megrendülést. Nehezen tudott most is szavakat találni, amikor a négyéves keresztúri kisleány áldozat temetésére emlékezett, melyen Neki kellett szolgálnia. Ez, az az áldozat volt, aki nagyszüleinél nyaralt, a nagyapa betette a "biztonságot jelentő kocsiba", visszaszaladt valamiért, s mire kifutott a házból, már elvitte unokástól a kocsit az ár.

7. Több galacsinba tekert-tört autót láttunk

8. 6-8 hét múlva ott már beköszönthet a tél!

9. Újabb történet: első órák döbbenetében már vitték a meleg ételt a rászorulóknak, de azok nem tudták megenni a gulyást, mert kanaluk se maradt...

10. Az alapvetően "székely Sláger-rádió", a Príma munkatársai azonnal levetették hétköznapi stílusukat, folyamatos gyűjtőhellyé és tény.-, hírközlőkké váltak. Úgy látszik még ebben a műfajban is minőség a "székely" jelző.

11. Teljes csűröket vitt el 10-20 kilométerekre az áradat.

12. Másik történet: becsületes székely vállalkozó (ott ilyen is van) munkásai azonnal men-teni kezdték a gépeket-szerszámokat, a csarnokban lévő hatalmas deszka rakás tetejére, majd maguk is felmásztak reá. A betört víz azonban egyre szorította őket a mennyezetnek, ahogy megemelte az irdatlan farakást. Míg ketten lábbal tartották a mennyezet felé a "biztonságot jelentő", percek alatt halálos fenyegetéssé vált farakást, addig szerencséjükre ott volt a felmentett "druzsba", mellyel lyukat vágtak a mennyezeten, így menekülve fel a padlásra..

13. Özönlenek a személyes sorsok történetei.. 

 

Grezsa István